Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

értékesítési lehetőség mellett elérhető haszon kétszeresét tevő eredménynyel járt az üzlet. Egy fél év múlva újabb szállítást bonyolítottak le a román fővárosba, ezúttal a bútorokon kívül borításukra való honi gyármányú szövetet, kemencéket, ez utóbbiakat a fejedelemnek építés alatt álló palotája részére.

112 Nyoma van még egy láda herendi porcelán kiszállításának.

113 A kormányzat megakadályozta a társaságot abban a törekvésében, hogy a kőszegi posztókészítő iparosokkal közvetítő viszonyba lépjen és így ezáltal készítményeiket a pesti piacon forgalomba hozhassa. E kapcsolat létesítését Kossuth, mint a Védegylet igazgatója kezdeményezte a társasághoz intézett 1844. november 9-i levelében. Fontosságánál fogva teljes szövegében közöljük ezt az eddig ismeretlen kéziratot :

114 »Schöpf József Kőszegről, Schwarz Károly ottani posztósnak ipa és társa, kinek eszközlésére a kőszegi posztósok nemcsak tolnai és zalai, hanem több törvényhatóságok szükségeinek (itt egy szó kiégett) is elvállalá, most avégett lévén Pesten, hogy az Országos Védegyesülettel érintkezésbe lépjen, jelentette nekem, mikint bizonyos Gruber nevű itteni kereskedőnél a Sebestyén piacon mintegy ezer pft áru nadrág kelméket tett le bizományul már néhány hónap előtt, melyeknek eladására Gruber úr ügyetlennek látszik lenni, mert egy lépést sem tőn arra, miszerint a közönség tudhassa, hogy nála ilyesmi kapható. Schöpf tehát tőle áruját visszavonni akarja és nem is hajlandó magát [égési hiány] kereskedővel több ilynemű viszonylatba [égési hiány].« »A hazai műipar érdekében vagyok bátor tehát a tisztelt igazgatósághoz fellépni, ne terheltessék, minthogy még ipari műcsarnokunk nincs, magának ezen áruról tudomást szerezni, miszerint ha Schöpf e napokban a magyar kereskedelmi társaságot utasításom következtében a bizomány elvállalására és némi előlegezésre megkérni találná, neki határozott válasz adassék«. »Én azt hiszem, hogy ily speciális bizománynak elvállalása és kihirdetése legcélszerűbb eszköz volna az iparműcsarnok felállítása körül, mint némelyek hiszik, fennforgó nehézségeknek tetleges gyakorlattal megelőzésére. Tisztelettel stb. Pesten, november 9-én 1844. Kossuth Lajos s. k. mint az Országos Védőegyesület igazgatója.« Kossuth kérésének a társaság természetesen sietett eleget tenni, és üzletet bérelt a Városház téren a kőszegi posztók értékesítése céljából. Erre a pesti kereskedők grémiuma panasszal fordult a városi tanácshoz, amely a nádor utasítására a beadványt a helytartótanácshoz terjesztette fel.

115 A kereskedők panasza szerint »a Társaság a tanács tudta ellenére folytatta ezt a kereskedési üzletét, mert a Váltótörvényszéknél való bejegyzés nem ad jogot e kereskedés megkezdésére, főként nem olyan kereskedésre, amelyet ugyanott számos adózó kereskedő űz. De különben is a társaság csak olyan, egyenesen külföldre irányzott nagyszabású kereskedelmi vállalatokat tűzött ki maga elé, melyek az egyes kereskedők erejét meghaladják, mégis a piaci kalmárkodásra alacsonyítja magát«.

116 A társaság ezzel szemben Batthyány Lajos alá223