Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

Szabó Pál legyen az egyik igazgató. A másik két igazgató magánszámlára is folytathatja tevékenységét. Az igazgatóság mellett hét tagú választmány áll, ugyancsak pesti lakosokból. Ennek feladata, hogy felügyeljen az ügyvitelre. Ha az igazgatóság véleménye a választmányéval ellenkeznék, az a közgyűlés elé terjesztheti álláspontját. Az első igazgató évi 3000 Ft fizetést és a nyereségből hat százalékot kap, míg a másik két igazgató négy-négy százalékot. A tisztviselőket az igazgató nevezi ki. A főbb tisztviselőknek, a titkárnak és a pénzkezelőnek legalább hat részvénnyel kell bírni. A nyereség hovafordítását illetően az alapszabály úgy rendelkezik, hogy ennek 10%-a az alaptőkéhez csatoltatik: a többiből a három igazgató jutalékának levonásával fizetik az osztalékot. Különös szabály, hogy a tartaléktőke a részvénytőke egyötödét nem haladhatja meg. Figyelemre méltó továbbá az a rendelkezés, amely a kis részvényesek védelmét célozza a nagyokkal szemben, ugyanis tíznél több szavazatot semmiképpen sem lehet leadni. A társaság feloszlik, ha a részvénytőke egyharmad része elvész. Három ívet bocsátottak ki a részvényjegyzés céljából, és ezeken az első összejövetel napjáig mindössze 138 000 Ft-ot írtak alá. A legtöbb részvényt Szabó Pál jegyezte, 60 000 Ft összegben, azután Batthány Lajos 20 000, Vay Ábrahám és Ullmann Móricz 10-10 000 Ft-ot írt alá. Az ideiglenes igazgató választmány elnöke Pulszky Ferenc lett, tagjai között voltak Kossuth és Szentkirályi, az üzleti világot Wiedemann Frigyes, Robitsek József és Valero Antal képviselte. A közgyűlés elnöke, Vay Ábrahám, július 20-án kérte a kancelláriát a társaság elismerésére.

62 »Önálló nemzeti kereskedés, ez a cél, amelyre törekednünk kell, írja Vay. Önálló nemzeti kereskedés alatt pedig oly kereskedést értünk, melynek üzlete nem szorul arra, hogy egy harmadik, mint közvetítő vonja el a haszon legnagyobb részét és értjük azon kereskedést, amelyben nem csak annyi részünk legyen, hogy részvétlenül nyújtsuk át termékeinket az idegeneknek, akik azt nem a mi számunkra értékesítik, hanem olyan kereskedést, amelyből nemcsak terményeink ára, hanem a kereskedés haszna is nemzetünk javára váljék.« A társaság programját a Pesti Hirlap közölte.

63 Blackwell angol fordításban azonnal megküldte Gordon bécsi nagykövetnek,

64 kísérő levelében azonban megjegyezte, hogy a társaság programja megvalósíthatatlan, mert ennek keresztülvitelére féltucat vállalatra lenne szükség megfelelő tőkeerővel. A megalakulás után azonnal megindult a kormánygépezet lassító és akadályozó munkája. A monarchia legfőbb gazdaságpolitikai hatósága, az udvari kamara az engedélyezési kérelem elutasítását javasolta, mert »a társaság ellenséges célzatú Ausztriával szemben«.

65 A nádor kifogást emelt az »önálló nemzeti kereskedelem« kifejezés használata ellen, és javasolta a társaság programjának a cenzúra elé terjesztését.

66 A cenzúra az első akadály, amit a társaság elé gördítenek. Vay elnök a pozsonyi könyvvizsgáló biztosokhoz fordult, akik azt válaszolták, hogy a program és az alapszabály hatáskörükön felülálló dolgokat foglal magában, ezért a legfelsőbb helyhez kell folyamodni. így a kancelláriá214