Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

den haszon«. Giffordnak Geymüller bécsi bankár adott ajánlólevelet és találkozott Széchenyivel is, sőt ő hozta vele össze a Nemzeti Kaszinóban Foublanque belgrádi angol konzult. De a Gifford-féle vállalkozás sem sikertilt.

48 Nem jöhetett létre Blackwell angol mérnök londoni angol—magyar kereskedelmi ügynöksége sem. Ő, aki mint mérnök előbb a semmeringi vasút építkezésén dolgozott, 1840 júniusában a Nemzeti Kaszinó tagjaihoz aláírási felhívást küldött, amelynek eredményeként több, mint ötven mágnás fontosnak jelentette ki egy londoni magyar ügynökség felállítását. Az egész vállalkozás azonban levélváltásban merült ki és Blackwell nyíltan megírta, hogy az angol tőkések nem a magyar óhajtásokra kíváncsiak, hanem pontos adatokat várnak a magyar termékek fiumei vagy trieszti árairól. Szinte iskolás módon tanítja ki a magyar főurakat, hogyan nem lehet árajánlatot megszövegezni : »Nem elegendő pesti árat mondani, mert az angol kereskedő ilyen kikötőt nem ismer, mint ahogy Angliában nem érdekli a kereskedőt, hogy az Ohio partján mi a búza ára, hanem, hogy az mibe kerül a new-yorki kikötőben. Ha a magyar urak nem neveznek meg valakit Magyarországon, akitől felvilágosítást lehetne kapni arról, hogy mennyibe kerül a gyapjú Fiúméban, akkor lehetetlen valamit csinálni. Bármilyen előkelő nevekből is áll az aláírók listája, ez semmi hatást nem tesz egy annyira kereskedő szellemű országra, mint Anglia«.

49 Blackwell azután magyarországi diplomáciai ügynöke lett az angol kormánynak, többé nem foglalkozott üzleti tevékenységgel. Az angol tőke magyarországi előfutárjainak próbálkozásait Metternich kancellár rideg ellenszenvvel nézte. Ktibeck báróhoz, az udvari kamara elnökéhez intézett 1841. május 5-i levele olyan véleményt formált az angolok magyarországi vállalkozásairól, ami reálisabbnak bizonyult a magyar hazafiak lelkes optimizmusánál. »Ha tekintetbe veszem — úgymond — hogy a középosztály, a kereskedelem leghatósabb mozgató ereje, Magyarországon még nem alakult ki, hogy a külföldi kereskedők vállalkozásaival szemben az ország lakosságának káros szokásai akadályozóan lépnek fel, hogy a magyar terményeknek az Adria felé való szállításánál nehézségek tornyosulnak, amelyek a szállítást drágává és bizonytalanná teszik, másrészről pedig a dunai út a Fekete-tenger felé csak hosszabb idő múlva válik járhatóvá, kételkednem kell Anglia Magyarországra irányuló szándéka sikerében. Egyáltalában nem tartom valószínűtlennek, hogy az angol kereskedelmi ügynökök buzgalma bizonyos idő múlva alább hagy, és ezek el fognak állani további kísérleteiktől.« »Ha azonban ennek ellenére e kísérletek eredményei megfelelnének az üzletemberek várakozásának, akkor Magyarországon ebből új szükségletek, új erők, új viszonyok fognak kialakulni, amelyek ... a császári-királyi kormány számára annál kellemetlenebbek lehetnének, mert ezeket tetszés szerint akár a magyar országgyűlésen, akár az angol kormány útján szóba lehetne hozni.«

50 208