Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Gyömrei Sándor, Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság : A Magyar Kereskedelmi Társaság

a későbbi Magyar Kereskedelmi Társaság programjának és szervezetének egyes elemei. Deyák József pesti dohánykereskedő 1826-ban a »magyar aktív kereskedelem« fejlesztésére dolgozott ki részletes tervet.

32 Közelebbi célja az Ullmann és Wodianer cégek előretörésével szemben saját vállalatát megóvni a dohányüzletből való kieséstől. A tervezett »Magyar Nemzeti Egyesület Részvénytársaság« a nádor védnöksége alatt és az ő általa kinevezendő elnökkel az élén alakulna meg 500 000 Ft alaptőkével. A társaság elsősorban dohányt vásárolna fel előleg fizetése mellett és az árut külföldön értékesítené. A többi terményre csak akkor terjesztené ki tevékenységét, ha az állam részvétele (!) vagy elegendő pénzügyi erőforrások ezt lehetővé tennék. Az alaptőke részben kamatozó részvényekből, részben ún. prémium-részvényekből állna. Ez utóbbiak kamatozatlanul maradnának, csak az előbbi részvénykategória kamatszükségletének kielégítése után fennmaradó nyereségben való részesedésre adnának jogot. Az igazgató tanács felerészben földbirtokosokból állana, míg a másik fele pesti, vagy Pesttől 24 mérföldnél nem távolabb lakó kereskedőkből. A tervezetet a nádor figyelemre méltatta. Hajlandóságot is mutatott a védnökség elfogadására. Ugyanis úgy kívánta módosítani az alapszabály egyik rendelkezését, hogy a »nagyobb bizalom felkeltése érdekében« az elnököt a nádor a közgyűlés által javaslatba hozott három egyén közül nevezze ki. A Deyák tervet 1830-ban az országgyűlés kereskedelmi deputációja is tárgyalta. Véleménye azonban kedvezőtlen volt.

33 Az elutasítás nem kizárólag a szóban forgó vállalatra vonatkozott, hanem feltűnő érdekes módon minden magyar részvénytársasági alakulatot idő előttinek minősített. »Amíg Magyarországon nem lesz kereskedelmi és váltótörvényszék, hasonló társaságok aligha képesek megalakulni.« E megállapítás helytálló volta ellen aligha lehetett volna érvelni. A kereskedelmies váltótörvényszék hiányát a szabályzat úgy akarta megkerülni, hogy a társaság és részvényesei közötti minden jogvitát választott bíróság elé utalt, amelynek szervezetét és eljárási módját azonban elfelejtette rendezni. De ha meg is tette volna, ennek alig lehetett volna foganatja. A választott bírósági ítéletek végrehajtását a Werbőczy jogrend kizárta. Magára a társaságra vonatkozóan azt vélte a bizottság, hogy a terv homályos, a szabályok zavarosak, azonfelül annyi heterogén vállalkozást kívánna űzni, hogy ebből csak bajok támadhatnának, amiért is nem lehet eredményes üzletvitelre számítani. A bizottság elutasította, hogy e tervet javaslatai közé felvegye. Deyák elgondolásának kidolgozása után 1828-ban Liedemann Frigyes pesti kereskedő az akkori viszonyok között fantasztikus méretű kiviteli társasági tervvel állott elő.

34 Ennek megvalósítására nem kevesebb, mint 5 millió forintot akart összehozni. A vállalkozás gondolata abból indult ki, hogy a magyar terménykivitel egyik legnagyobb nehézsége a terménykészletek szétszórtságában áll. Nagy tőkére van szükség, hogy a terményeket egy helyen lehessen összpontosítani. Erre 204