Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Mályuszné Császár Edit, Kelemen László színháza

IvUgosi egy tényekkel alátámasztott adatát fogadjuk el — mint jurátus cancellista. I/Ugosit valószínűleg a »jurátus« kifejezés tévesztette meg, holott ez nem a jogvégzettséget jelenti, csupán arra utal, hogy a tisztség viselője hivatali esküt tett. Kelemen az 1790—1792 között eltelt másfél év alatt, míg a színház ügyét sürgette, ellátta hivatalát és arról csak az előadások állandó jellegű megindulásakor mondott le.

26 (8. kép.) Kelemen személyi adatainak a levéltári kutatás fényénél lehetővé vált tisztázása sok, nehezen érthető mellékkérdésre is rávilágít. Nemcsak arra gondolunk, ami mindenkinek eszébe juthatott már eddig is : élete hátralévő napjait miért mint kántor töltötte Kelemen, ha ügyvéd volt? az ügyvédi életpálya a feudális Magyarországon a legtiszteltebbek egyike és bizonyára jövedelmezőbb a falusi kántorságnál. De magyarázat arra is, milyen mélyen átérezte a nemzeti színház teljesen polgári gondolatát, milyen kitartással tör ennek a felvilágosult gondolatnak a nyomán fölfelé a pesti polgár fiú ! Ő az egyetlen az egész »nemes színjátszó társaságban«, aki teljesen magáévá teszi azokat a felvilágosult gondolatokat, amelyek a magyar játékszínt indokolják. Ha nem merjük is állítani, hogy az első előadás szépséges Epilogját ő fogalmazta, mert erre bizonyítékunk nincs, kétségtelen, hogy a megyei levéltárban őrzött, segélyért könyörgő írásnak ő a szerzője, mert az ő írásában maradt fenn.» . . .a' mi társaságunk, melly nemes, és köz jóban határozott tzélt, ugy-mint kedves Anyai-nyelvünknek, az erköltsöknek, és a' betsületnek tsinositását tette fel«, írja . . . mintha csak valamelyik kormányszék vagy megye egyetemet végzett aufklaristája forgatná a tollat.

27 Társulatának tagjai az ő baráti köréből toborzódtak. Két húga, Erzsébet és Magdolna, magától értetődően színésznő lesz. Magdolna egy nemes származású pesti gombkötőhöz, Szilágyihoz megy nőül. A magyar gombkötő valószínűleg nem a színpadról szerette meg a fiatal lányt, hanem, mint temploma kántorjának a leányát, ismerte már régebbről. Ugyanúgy ismerhette egy másik gombkötő is, Liptay, akinek egyébként nem nagyon kedvezett a szerencse, mert a városi magisztrátustól szegénységi bizonyítványt kért. Nem lehet csodálnunk, ha leánya önálló megélhetést keresett, és örült, ha így-amúgy a színészséggel segített magán. Más magányos nőnek is kapóra jött a színház. Török Magdolna, Kelemen anyjának nővére, jóllehet pesti polgárcsaládból származott, úgy látszik, a kilencvenes évek elejére egyedül maradt, s mielőtt a színészségre adta volna a fejét, árvagyermekeket tartott a várostól évenként és fejenként kapott 20 Ft-ért. Mint pesti lakos, ismerte Kelemen Lászlót Pataki Benedek is, aki szeretett volna a városnál kancellista lenni. Ha ez nem sikerült, beállt színésznek. Moór Annáról nem tudjuk, kik voltak a szülei, de megállapíthatjuk, hogy már 1788ban adósságot csinált egy kelme-kereskedőnél, tehát akkor, amikor a színészi pálya, mint kereseti lehetőség, a legtávolabbról sem kecsegtette. Egyébként ő volt az egyetlen, akinek a színház szerencsét hozott, hiszen jómódú nemes emberhez, ügyvédhez ment feleségül. Hz a kapcsolat kétségtelenül a színpadon keresztül jött létre, nem a kisvárosi 162