Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kosáry Domokos, Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben

feudalizmus hamar rést ütött nemesség és polgárság közé ; az utóbbinak képviselői, az udvarban is csalódva, a Kereskedelmi Bizottsághoz fűztek bizonyos reményeket 1791-ben. Mire azonban a Skerlecz által igen hamar elkészített, nagy munkálatokat tárgyalás alá lehetett volna venni, lényegesen megváltozott a helyzet : 1792 áprilisában megindult a háború a forradalmi Franciaország ellen, s a jobbra tolódó nemesség a májusi budai országgyűlésen arról tett tanúságot, hogy a forradalom ellenében hajlandó a bécsi udvarral szövetséget kötni. Mindennek a Kereskedelmi Bizottság működésére is megvolt a hatása: az 1792 őszén indult, befejező ülésszakon, a tagságáról lemondott Skerlecz távollétében, a megnőtt befolyással bíró Almásy Pál megakadályozta, hogy a Bizottság a Skerlecz-féle javaslatokat eredeti formájukban magáénak ismerje el. Az átdolgozott, új javaslatok pedig a pestbudai és más beadványokkal, a jegyzőkönyvekkel és a Bizottság többi iratával együtt 1793 elején átkerültek a nádori hivatalba, és onnan a régi »Országos Levéltár«, az Archívum Regni anyagába, mint emlékei azon mozgalmas időszaknak, midőn a francia forradalom visszfényében a feudális Magyarország horizontján először villantak meg az eljövendő polgári-nemzeti átalakulás még távolinak bizonyult problémái. JEGYZETEK 1 Horváth Mihály, Az ipar és kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt. Pest, 1840 ; Uő., Kisebb történelmi munkái. III. köt. Pest, 1868, 258. kk. 2 Kautz Gyula, A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Pest, 1868, 144. kk. 3 Concha Győző, A kilencvenes évek reformeszméi. Bp. 1885. 4 Hofhauser Margit, A kereskedőtestületek mozgalma a magyar kereskedelem fellendítése érdekében a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Bp. 1930. 5 Uo. 69—70. — Hofhauser adatai (és a nyomtatott elenchus, meg az egyik pesti beadvány) felhasználásával tekint át az anyagon DomanovszkySándor (József nádor élete. 1/1. köt. Bp. 1944, 321. kk. 1.), aki Hofhausertől már eltérően állítja, hogy »a városok és kereskedő-testületek általában inkább saját polgári érdekkörük kérdéseit hozzák szóba«. Az újabb, marxista irodalom természet szerint Révai József alább idézett megállapításaiból indul ki az adatok értékelésénél, így M erei Gyula (Magyar iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951, 3. kk.), aki Hofhauser tanulmányán kívül néhány egykorú beadványt is felhasznált, valamint Pach Zsigmond Pál (Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon Bp. 1952, 180), aki a gyarmati elnyomás elleni tiltakozásra idéz néhány jellemző mozzanatot. 6 Révai József, Marxizmus, népiesség, magyarság. Bp. 1948, 111—112. 7 Protocollum conferentiae 12. Mártii 1791. Posonii in objecto Deputationali habitae. Orsz. Ltár. AR (= Archívum Regni), Lad. KKK, Fasc. 1. № 8. 8 Eredetije uo. Fasc. 8. № 46. Revitzky egyébként betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen (1. 1791. márc. 11-i levelét Forgách Miklóshoz : uo., Fasc. 8, № 46/a) és ki is maradt a Bizottság tagjai közül. Utóda Horváth Stansith Imre lett, Berzeviczy Gergely nagybátyja. 9 A körlevél fogalmazványa (hátlapján a 25 város nevével) : uo. Fasc. 1. № 8/a. 148