Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kosáry Domokos, Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben

ban drágán kell azt visszavásárolnunk. Az irat persze jellemzően a kereskedelmi tőkét képviseli, így a hazai ipar nekilendítésére elegendőnek tartja alárendeltségünk felszámolását, az aequalitas, az örökös tartományokkal való egyenjogúság (és vele a szabad verseny) biztosítását, — melynek megokolásánál I^iedemannékhoz hasonlóan azzal érvel, hogy egyazon uralkodó különböző országai ugyanolyan, egyenlő jogokkal kell hogy bírjanak. V A XVIII. század végének hazai gazdaságpolitikai mozgalmaiban, a polgárság fejletlensége következtében, az árutermelés útján haladó birtokos nemesség vezetőszerepe jut kifejezésre.

45 Az egykorú gazdaságpolitikai irodalom is elsősorban a terményei számára piacot, értékesítési lehetőséget kereső földesúr érdekeit képviseli. Innen fiziokrata vonásai, s innen az, hogy központi problémaként azzal foglalkozik, miként lehetne az értékesítés akadályait, s ezek sorában a legfőbb akadályt : a gyarmati jellegű vámrendszert elhárítani. Az adott helyzetben mindez lényegileg azon fő történelmi feladat irányába esett, melyet fejlődésünknek meg kellett oldania : ez a tőkés termelés feltételeinek megvalósítása volt, amihez természetesen a gyarmati rendszer felszámolására, sőt — az iparfejlesztés érdekében — bizonyos protekcionistái rendszabályokra volt szükség. A földesúr persze lehet nagybirtokos főnemes : ez esetben, ha óhajtja is a korlátok lazítását, a terménykivitel könnyítését, az ipar fejlesztését általában nem támogatja, sőt meglevő pozícióját védve, hamar hajlandó a szabadkereskedelem smithiánus bajnokaként is föllépni, hogy annak érveivel az iparosodás követelményei ellen védekezhessék. Nem nehéz bennük azok elődeit felfedeznünk, akik utóbb a smithiánus elvektől 1842-ben már elforduló Kossuthtal szemben továbbra is ragaszkodtak Dessewffyék és az agrárkapitalista nagybirtok programjához. A köznemesség számára természetesen szintén az értékesítés problémája volt a legfontosabb. Ennek megoldásához azonban az ő esetében a külső piacon túl végső fokon már a belső piac kifejlesztésére is szükség volt. Mindez világosan tükröződik abban az irodalomban, mely a nemesi mozgalom kifejlődését és 1790 tavaszán tetőpontra jutását kísérte. Régebbi kutatásunk a részleteiben fel nem tárt nemesi-nemzeti mozgalom központjába a közjogi alkotmányterveket, ócsai Balogh Péter és társai szerepét szerette állítani, és ma is olvasunk olyan véleményt, mely szerint a gyarmati helyzet felismerése egyedülálló lett volna Berzeviczy Gergelynél és Hajnóczy Józsefnél.

46 A valóságban a tulajdonképpeni röpiratokon túlmenően még egykorú szépirodalmunk is sűrűn visszhangozza azokat a törekvéseket, melyeket a kibontakozó nemesi mozgalom, főleg pedig annak Forgách Miklós által vezetett, viszonylagosan haladóbb szárnya képviselt és fogott össze, elég széles körben, a gyarmati jellegű, elnyomó, idegen gazdaságpolitika ellenében. A gyarmati probléma utalásokban már Bessenyeinél megjelenik, Baróti Szabó Dávid epigrammájában 146