Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Kosáry Domokos, Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben

KOSÁRY DOMOKOS Pest-Buda és a Kereskedelmi Bizottság 1791-ben I Horváth Mihály már 1840-ben emlékeztetett rá, hogy az országgyűlés által 1791-ben kiküldött Kereskedelmi Bizottság »kikérte a nevezetesb kereskedő városok kalmárainak véleményét«.

1 De majdnem egy évszázad is eltelt, míg közelebbi adatok kerültek napvilágra arról, hogy e vélemények kiktől származtak és mi mindent tartalmaztak. Kautz Gyula a gazdasági eszmék történetéről írva főleg Horváth Mihály nyomán, csak általánosságban említette a kérdést és egy-két egykorú nyomtatvány címét,

2 Concha Győző pedig az 1790-es évek politikai eszméinek vizsgálatát ki sem terjesztette a gazdaságpolitikai törekvésekre.

3 A kereskedő polgárság szerepével e vonatkozásban először Hofhauser Margit 1930-ban megjelent doktori értekezése foglalkozott részletesebben.

4 Tanulmányának érdeme, hogy elsőnek ismertette a különböző kereskedőtestületeknek és városoknak a bizottság iratanyagában, az Országos Levéltárban található beadványait, s ezzel, bármennyire kivonatos, néhol elnagyolt s nem mindig egészen pontos formában, mégis addig föltáratlan adatanyagra hívta fel a kutatás figyelmét. Az eredeti aktákból észrevette azok bizonyos közös jellemzőit is, így mindenekelőtt az ország különböző részeiből általánosan felhangzó panaszt az elnyomó osztrák gazdaságpolitika és következményei ellen. A megfigyelt jelenségeket azonban — s ez érthető módon fő hiányossága — nem tudta megfelelően a társadalmi fejlődés összefüggéseiben ábrázolni, társadalmi osztályok küzdelmével, törekvéseivel kapcsolatba hozni. A XVIII. század hazai gazdasági mozgalmait szerinte az magyarázza, hogy miután Magyarország a pusztulásból magához térve újra bekapcsolódott a »nyugati kultúrközösségbe«, az emberek az ország elmaradt helyzetén agitációs munkákkal igyekeztek segíteni, majd pedig a Kereskedelmi Bizottsághoz benyújtott javaslatokkal, miután a rendek 1791-ben »rájöttek«, hogy a javításhoz kellő szakértelemmel kidolgozott tervek alapján lehet majd csak hozzáfogni. Mindez tehát valami immanens józan ész alapján történnék, elvonatkoztatva attól, hogy mit milyen társadalmi osztály miért és hogyan képes felismerni és követelni. Persze Hofhauser is beszél társadalmi osztályokról, olyan értelemben, hogy az ország »fellendítésére 127