Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

Az Ó utcától északra elterülő 100—102. sz. szántók területén viszont a század vége felé viszonylag sűrű település keletkezett. Az 1780-as években osztották fel 100—200 öles háztelkekre ezeket a szántóföldeket. Az itteni település két új utca nyitását eredményezte a mai Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagymező utca vonala között : az Uj utca és a Három szív utca megnyitását, valamint a Hajós utca meghosszabbítását az Ó utcától az országútig. Meg kell még említeni a mai Nagymező utca, Mozsár utca, Jókai utca és a Majakovszkij utca által határolt területet, melyen kezdetben szántóföldek voltak. Szántóföld jellegét azonban a század második felében elvesztette, mert egyrészt kertekké és majortelkekké alakították át,

59 másrészt beépítették. Az első itteni ház a Nagymező utca és Mozsár utca sarkán épült (672. sz.) 1756 körül, s ennek a telkén 1768—1772 között még újabb 7 házat építettek. Az 52. majorság területének felosztására csak a XIX. században került sor. A vele szomszédos Pirethy-szántót 1770 körül osztották fel 29 apró telekre. A szántóföld közepén ekkor utcát nyitottak, melyet a szántóföldtulajdonos foglalkozása nyomán neveztek Rauchfangkehrer Gassenak. A Pirethy-szántó és a Majakovszkij utca közötti részt iskola, plébánia és templom céljára fenntartották. E három teleknek a mai Jókai utcai végén azonban már a XVIII. század végén néhány ház épült. Itt, a Majakovszkij utcától északra eső részen a XVIII. század folyamán 273 ház keletkezett a majorságok és a szántóföldek területén. Az itteni település sokkal sűrűbb volt, mint a kertnegyedben, a telkek is általában kisebbek, s feltűnően sok zsellér telepedett itt meg. * A XVIII. század folyamán tehát a Terézvárosból a város és a mai Jókai utca és Kertész utca közötti terület épült be. A felső majorságok területe és a Majakovszkij utcától délre eső szántóföldek és majorságok betelepülése, s e terület rendezése csak a XIX. század folyamán következett be. A XVIII. századi Terézváros egyáltalán nem nevezhető városias j ellegű településnek. Zárt házsort csak az országútnak a városfallal szemben levő részén találunk, a Terézváros egyéb részein az utcákra merőlegesen épült házak voltak, melyeknek jellemzője a tágas udvar, s a Majakovszkij utcától délre levő házak többségénél a házhoz csatlakozó kisebbnagyobb kert. Az egymás mellett levő kisebb telkeken épült házak szinte falusiasnak nevezhető építésmódja által ez a városrész ekkor még nem keltette a zsúfoltság látszatát. Ezek a kisebb-nagyobb telkek legnagyobbrészt máig is eredeti méretükben maradtak meg. Elhelyezkedésüket, formájukat még mai térképen is szemlélhetjük. Az L, U, s végül négyzet alakban beépült telkek, emeletes házaikkal, szűk, kutyaszorítószerű kicsiny udvaraikkal ma már elzárják előlünk azoknak az alapoknak a körvonalait, mely alapok megőrizték számunkra a Terézváros területének XVIII. századi tagolódását.

60 114