Tanulmányok Budapes Múltjából 11. (1956)

Nagy Lajos, A Terézváros kialakulása

kerteket is, amelyekre nem épült ház, s melyek csak a XIX. században kerültek felosztásra. A kertnegyed beépítésének megkezdődésével csaknem egyidejűleg a Majakovszkij utca, vagy ahogyan abban az időben nevezték: Mittermeyer Gasse végén, a felső majorságokon túl s a városi kivégzőhelyeninnen, tehát a mai Rózsa Ferenc és Szív utcák között már az 1740-es években település kezdődött. Ennek a településnek valószínűleg egészen más indítéka volt, mint a kertnegyedben, eléggé lassú ütemben, »majd itt, majd ott« folyó megtelepedésnek. Az indítékot a felső majorságok közelségében kell keresnünk. Ugyanis az itteni település legnagyobbrészt apró telkeken történt, és a települők csaknem kivétel nélkül zsellérek voltak, akik a közeli majorságokban és szántóföldeken találtak maguknak munkaalkalmat. Itt a század vége felé Winckl Gassenak nevezett utca szögletében, a 42. és 43. majorság szomszédságában keletkezett először település. 1737-ben épült a 191. sz. ház, 1746-ban a 294. és 295., 1747-ben a 306., 1749-ben a 319., 1750-ben a 343. és 1751-ben a 245. sz. ház. Ezek a házak, bár tulajdonosaik szintén nem polgárok, általában nagyobb telkeken épültek. Ezek egy részének a területét azonban igen rövid idő alatt apró parcellákra szabták szét. Például a vesztőhely közelében levő 294. és 295. sz. házak telkén alig 10 esztendő alatt, 1748-tól 1757-ig, újabb 9 ház épült fel. Ezek a házak a Mittermeyer Gassetól délre feküdtek. Az ezektől északra elterülő területen — Kastperger Ferenc városi tanácsnok allodiuman, melyet az a várostól ingyen kapott

55 — 1757 körül igen apró, legnagyobbrészt 200 ölön aluli telkeken, 17 új ház épült. A házak tulajdonosai között egyetlen egy polgárt sem találunk. Tehát itt, a várostól meglehetősen távol, 1740 és 1760 között kb. 35 házból álló, viszonylag zárt település keletkezett. Ez a település azonban nem terjeszkedett. Ennek okát minden bizonnyal abban kell keresnünk, hogy a városhoz közelebb eső területeken, a Majakovszkij utcától északra eső majorságok és szántók területén 1760 után bőven nyílott alkalom a zsellérség megtelepedésére. így ez a távoli település szigetszerűen állott fenn egészen a XIX. század elejéig, mikor is sor került a mai Jókai utcától keletre eső területek — majorságok és szántóföldek — beépülésére.

56 Az 1718 körül már majorságokká átalakított szántóföldek területének, tehát a mai Hajós utca, Ó utca, Nagymező utca és Majakovszkij utca közötti területnek a felosztása s beépítése a kertekénél néhány esztendővel később, 1739-ben indult meg, legelőször a 49. sz. majorság területén. Pauer János György kőművesmester Greill Jánossal együtt vásárolta meg ezt a majorságot Sehn Mihálytól, s építette rá a 220. és 221. sz. házat. Ekkor a majorság területét kétfelé osztották, majd lassacskán külön-külön felparcellázták. A 221. sz. ház telkén épültek 1750 és 1760 között a 337., 408., 409. és 532. sz. házak, a 220. sz. házén pedig 1756 és 1761 között a 443., 444., 445., 618., 619., 626. sz. házak. Ez a majorság tehát egy-két évtized alatt 13 részre töredezett szét, részint öröklés, részint eladás révén, s végeredményben egészen kis telkekre. A 618— 619. sz. házak felépülésének eredménye volt az Ellenbogen utcának 112