Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 79 eltérően három év múlva, 1762-ben folyt le, újra bíróvá választották, és az 1764. évi tisztújításon is ő nyerte el a bírói széket. 232 ) Ebben az időben a tanács és a választópolgárok között egyre több nézeteltérés merült fel, és mind rosszabbá vált a viszonyuk. A választópolgárok, akik a Iyaffert-féle választási rend megváltoztatásába nem tudtak belenyugodni, úgy vélték, hogy a tanács minden hatalmat magához íagad és megfosztja őket attól a lehetőségtől,hogy a város ügyeibe befolyhassanak. Elégedetlenségüket az 1764. évi tisztújítás még jobban fokozta. Három nappal a tisztújítás után, 1764 április 24-én terjedelmes panasziratot nyújtottak be a tanács ellen. 233 ) A polgárok panaszai következtében az 1765. évre tervezett tisztújítás megtartását nem engedélyezték, a panaszok kivizsgálására pedig Szlávy Pált, a királyi ügyek újonnan kinevezett igazgatóját Pestre küldték. 234 ) Mosel személyét közvetlenül nem érintették a vádak, és a fennforgó viszályokban sem lehetett szerepe, mert a Szlávy vezetése alatt lefolyt 1767. évi tisztújításon a választók hetedízben választották meg Pest város bírájává. 235 ) Az 1767. évi tisztújítás nagy jelentőségűvé vált a város életében azoknál az intézkedéseknél fogva, melyeket a királyi biztos az ügyellátás rendezése során tett. Intézkedései közvetlenül kihatottak arra, hogy Pesten is megszervezték a polgármesteri tisztséget, a polgárok régi vágyának megfelelően. Szlávy azt kívánta, hogy a felszaporodott törvénykezési ügyeket külön üléseken tárgyalják. Minthogy a bírót eléggé elfoglalta az általános tanácsülések és az ekkor rendszeresített gazdasági ülések vezetése, a királyi biztos azt javasolta, hogy a törvénykezési ügyek ellátására helyettesbírót válasszanak. Javaslatára a polgárok mindjárt meg is választották a helyettes bírót, aki azonban csak tanácsnoki fizetésben részesült. 236 ) Ezzel az intézkedéssel formailag már Pesten is megvolt az a kettősség, mely a polgármestert és bírót választó városokban állott fenn. A további fejlődésben Mosel is szerepet játszott. 1769-ben, a tisztújítás alkalmával Moselt, aki több éven át bírói fizetést élvezett, nem bíróvá, hanem helyettesbíróvá választották. Mosel, akinek azokat a teendőket kellett ellátnia, amelyeket a polgármestert és bírót választó városokban a polgármesterrel egyforma fizetésben részesülő bíró látott el, szerette volna, ha őt is akkora fizetésben részesítik, mint a város bíráját. Óhaját a tanács magáévá tette, és méltányosnak találta az 1769. évi tisztújítást vezető Szlávy Pál is. 237 ) 1770 július 30-án tehát a tanács a kamarához fordult és az említett indokokat felhozva kérte, hogy a bíró és a helyettesbíró egyenlő fizetést húzhasson a várostól. Utólag és valószínűleg szóbelileg történt annak a kérésnek az előterjesztése, hogy a »helyettesbíró« elnevezést »polgármester« elnevezésre változtathassák. 238 ) Ezek a kérések kedvező elintézést nyertek. 1771 decemberében a helytartótanács és a kamara közölte a tanáccsal, hogy az uralkodó hozzájárult kívánságaihoz. A város engedélyt nyert, hogy a helyettes-bíró elnevezés helyébe a polgármester elnevezés lépjen, és hogy a tisztségeket betöltők fizetései is azonosak legyenek. 239 ) Az 1771. évi tisztújításon ismét Moselt választották bírónak. 240 ) Kevéssel tisztének lejárta előtt, 1773 elején megtette Pest város tanácsa a lépéseket, hogy a város szervezete mindenben megegyező legyen az első osztályú szabad királyi városokéval. Miután már elnyerte rá a jogot,
