Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
70 KOVÁCS IvAJOS Városház-téren új házat emelt, úgy építette meg, hogy alkalmas legyen mágnások megszállására. 136 ) 1730 augusztus 18-án halt meg, mint a város tanácsnoka és augusztus 20-án temették el a pesti ferencesek sírboltjába. 137 ) Munkájával jelentős vagyonra tett szert. Hagyatéka 37.313 forint készpénzből, 14.990 forint értékű ingatlanból és 16.500 forint értékű üzleti felszerelésből állott. 138 ) Személyi jótulajdonságainál fogva Pest legkiválóbb bírái közé számíthatjuk, akinél jobban senki sem tudta elnyerni polgártársai megbecsülését és szeretetét. E mellett tanúskodik polgártársainak az a kívánsága, amelyet elhunyta után a tanács elé térj esztettek, kérve, hogy a legközelebbi tisztújításig ne töltse be helyét, nehogy emléke egyhamar feledésbe merüljön. 139 ) Lenner János ácsmester 1695 augusztus 13-án szerzett Pesten polgárjogot. 140 ) Pályája elején szerény körülmények között élt és sokat küzdött a megélhetésért. 141 ) Értelmességénél fogva magára vonta a polgárok figyelmét és ennek köszönhette, hogy 1705-ben megválasztották a 24 tagú külső tanács tagjává. 142 ) 1708 február 27-én a pesti tanács hídmesterre tette, mely tisztéből kifolyólag a Pestet Budával összekötő hajóhíd felügyeletét kellett ellátnia. 143 ) Tanácsnokká az 1713. évi tisztújítás alkalmával választották. Ezidőtájt nyerte el a városi kamarási tisztet is. 144 ) 1715 április 24-én szótöbbséggel a város bírájává választották. A kancelláriához, illetőleg a kamarához intézett tisztújítási jelentések rendkívül kedvezően nyilatkoztak róla. Oly férfiúnak jellemezték, aki inkább törődik a közügyekkel, mint magándolgaival, és ennek bizonyítékát is adta, a mellettigazságszerető is. 145 ) Két évig nem is adott okot kifogásra, ennek köszönhette, hogy 1717-ben ismét bíróvá választották. 146 ) Lenner ezúttal nem felelt meg a beléje vetett bizalomnak. Túltette magát az őt kötelező szabályokon és törvénytelen eljárásával egyaránt magára haragította a tanácsot és a polgárokat. Hatalmával visszaélt, törvénytelen járulékokat szedetett, melyeket magának tartott meg, a mellett az ügyintézést is egyéni érdekei szerint irányította. Helytelen eljárása a tanács kebelében elégedetlenséget váltott ki, ezzel azonban keveset törődött. Még ő fenyegette meg párbajjal az ellene panaszkodó tanácsnokokat és nyers kifejezésekkel illette azokat, akik kifogásolni merték tetteit. 147 ) Méltán megérdemelte, hogy többé nem választották meg bírónak, sőt lemondása után a tanács a közhangulatnak engedve eljárást indított ellene. Ügye sokáig elhúzódott. Átmenetileg kizárták a tanácsülésekről, végül azonban felsőbb rendelkezésre vissza kellett fogadni. 148 ) Nyughatatlan természete még sok kellemetlenségnek vált okozójává, különösen mikor zabolátlan természetű fiának kihágásait kellett mentenie tanácsnoktársai előtt. 149 ) Halála 1729 végén, vagy 1730 elején következett be. 150 ) Sauttermaister Ferenc József Felsőausztriában, Linzben született. Felnövekedvén, a kereskedői pályára lépett. Először Bécsben volt üzlete, azután Pestre jött és 1696 május 1-én polgárjogot szerzett. Utcára nyíló üzlete volt, amelyben posztót és selymet árusított. 151 ) A város ügyeivel sokáig nem törődött és csak 1709-ben került sor tanácsnokká való megválasztására. 152 ) Még ebben az évben elvállalta ideiglenesen a kamarási
