Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig

PEST SZABAD KIRAIyYI VÁROS VEZETÓ'l (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 57 A város polgárainak többsége iparosokból, mesteremberekből állott, ami a tanács összetételében is megnyilvánult. Minthogy az adminisztráció bármelyik tanácsnokot jelölhette bírónak, a bírák sorában is találunk kereskedő és gyógyszerész mellett iparost, fogadóst. Az a bíró, akit nem választottak meg újra, tanácsnokként maradt tagja a tanácsnak és a tanácsnoki tisztség életfogytiglanra szólt. Természetes tehát, hogy akik hosszabb idő óta foglaltak helyet a tanácsban, bizonyos gyakorlatra tettek szert és ez tekintélyüket és bíróvá való megválasztásuk esélyét növelte. Hozzá kell még fűzni, hogy az idegen érdekeket szolgáló kameralisták a bírójelöltek sorából gondosan kizárták a magyarság képviselőit, sőt lassanként a tanácsban is háttérbe szorították őket. Vatula János Jakab, Pest első bírája a török hódoltság megszűnése után, eredetileg élelmezési tiszt volt a császári hadseregben.

14

) Később kamarai szolgálatba lépett és az Érsekújvárról Budára költözött kamarai inspekció keretében működött. Werlein kamarai inspektor intézkedésére 1687 elején a pesti harmincadhivatalhoz került ellenőrnek.

15

) 1687 őszén vált időszerűvé a pesti és budai polgári lakosság megszervezése a bécsi kamara fennhatósága alatt. Két körülmény is sürgette az erre vonatkozó intézkedést. A császári katonaság kísérletet tett arra, hogy hatalma alá vonja a polgári lakosságot, a kamara pedig útját akarta állni ennek a törekvésnek.

16

) Egyúttal lehetővé akarták tenni, hogy Pest és Buda követei megjelenjenek a pozsonyi országgyűlésen, mivel a kormány feltétlenül számított e városok szavazataira.

17

) A kitűzött célok érdekében Werlein megfelelően választott. Vatula alárendeltje volt, és eddigi pályája biztosítékául szolgált az uralkodó iránti hűségének. Werlein a bíróállítást követő napon, október 7-én jelentette intézkedését Bécsbe, ahonnét megkapta rá az uralkodó jóváhagyását.

18

) Vatula nem sokkal kinevezése után Pozsonyba utazott, hogy az országgyűlésen képviselje városát. Egyebet nem tudunk a város érdekében teljesített szolgálatairól. A bírói tisztség nem nyújtott megélhetést, természetes tehát, hogy meg kellett tartania harmincadhivatali ellenőri állását, pedig ez az újjászervezés idején sok teendővel járt. Nyilván másirányú elfoglaltsága volt az oka annak, hogy a város mindennapi ügyeiben való intézkedések legelső emlékei nem az ő, hanem egy Petschmann nevű albíró nevéhez fűződnek. Werlein nem volt megelégedve Petschmann tevékenységével, Vatulára viszont egyéb hivatalos munkája miatt nem számíthatott. 1688 tavaszán más személyre bízta a bírói teendők ellátását, ami Vatula bírói hivataloskodásának befejezését jelentette.

19

) A bírói székből való távozása után teljesen harmincadhivatali teendőinek élt. Bár hivatali beosztásánál fogva továbbra is a pesti harmincadhivatalhoz tartozott, szervezési ügyekben vidéken is megfordult.

20

) A bírói székből való távozását nem sokkal élte túl, 1689 augusztus 8-án váratlanul meghalt.

21

) Knipper János Bálint Győrből került Pestre és a császári seregben volt zászlós. 1687 július 29-én megkapta Werleintől a pesti polgárjogot, ugyanekkor két egymás mellett fekvő házat is kapott 130 forintért.

22

) Vatula akadályoztatása és Petschmann albíró túlkapásai arra indították Werleint, hogy megfelelőbb vezetőt állítson a város élére. Erre vonatkozó