Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig

Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. • . • 1687 október 6-án Werlein budai kamarai inspektor, aki a bécsi kamara megbízásából a közvetlen fennhatóságot gyakorolta a törököktől visszaszerzett Pest városa felett, összehívta a lakosságot és bírót állított élére.

1

) Ezzel a ténnyel vette kezdetét a felszabadult Pest önálló városi élete. Werlein intézkedése közösségbe foglalta a városban élő polgári elemeket, a török hódoltság idejéből ittmaradtakat és az újonnan betelepítetteket egyaránt. A magyar közjog értelmében vett szabad királyi városi életről azonban még nem lehetett szó, mert hiányzott annak legfőbb eleme, az önkormányzat. A bírót, sőt a városhatóság egyéb tagjait is nem a város közönsége választotta, hanem a hatalom képviselője nevezte ki. A várost illető egyéb ősi jogokból is csak igen kevésnek a gyakorlását engedték meg. A várost illető ősi jogok ügye röviddel az első bíró kinevezése után, az 1687—1688. évi országgyűlésen került szóba. Itt értesültek Pest és Buda követei, akik az új telepesek sorából kerültek ki, arról, hogy városaik a török hódítást megelőzőleg értékes kiváltságok birtokában voltak, a kamara kegyeitől való függésük pedig megalázó. Értesüléseik alapján még az országgyűlés tartama alatt az uralkodóhoz fordultak és kérték, hogy városaikat helyezze vissza régi jogállásukba.

2

) Kérésük ezúttal nem talált meghallgatásra. A városi jogok és kiváltságok ügyében a bécsi kamara hosszú ideig csak részleges engedményekre volt hajlandó. Engedményei közül kétségtelenül az volt a legfontosabb, hogy a városi közigazgatás fejének kinevezéséről lemondott, illetőleg a polgárokra ruházta megválasztásának jogát. Ehhez a joghoz a pesti polgárok mindig szívósan ragaszkodtak, és a kamarai uralom népszerűtlenné válásában nagy szerepe volt annak, hogy a kameralisták mesterkedésekkel vagy erőszakos intézkedésekkel ismételten megsértették a szabad bíróválasztási jogot. A polgárok ugyanis a bírót érdekeik képviselőjének és letéteményesének tekintették és csak akkor bíztak meg benne, ha maguk választhatták soraikból. A város ősi jogainak teljességéért megindult küzdelem több eredménytelen kísérlet után végre sikerre vezetett. I. Lipót király 1703 szeptember 19-én beleegyezett abba, hogy Pestet és sorstársait, a többi újszerzeményi szabad királyi várost visszahelyezzék a török hódoltság előtt