Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Borsa Béla : Reneszánszkori ünnepségek Budán

26 BORSA BÉIyA fordíthassa. Ő is azok közé tartozott, akiket Mátyás emelt ki a homályból, amidőn 1459-ben adomány levelet állíttatott ki számára. Ezzel megalapítója lett annak a családnak, amely 67 év múlva hazánk utolsó nemzeti királyát adta. Mátyás esküvőjének fényét emelte Guti Ország Mihály nádor megjelenése is. Ulászló halála után Hunyadi Jánossal együtt az ország hét főkapitánya között találjuk. 1457-ben V. László halála után már mint főudvarmester írja alá a királyválasztó országgyűlést egybehívó levelet. Tagja a Mátyást Prágából hazakísérő küldöttségnek. Az ifjú király benne, atyja barátjában látja trónja egyik legfőbb támaszát, ezért egy év múlva már nádorrá nevezi ki. Ezt a méltóságot egy negyedszázadon át viseli 1484-ben bekövetkezett haláláig. Utóda Szapolyai Imre lett. A német író Parlagi Lászlót is úgy említi, mint az ország nádorát (gros graff). Ez tévedés, mert Parlagi ugyan a királyi tanács tagja volt, de nem volt nádor, nem is tartozott a legelőkelőbb magyar főurak, hanem csak a szerény nemesek közé. Ót az uralkodó személyes érdeklődése és bizalma tette a királyi tanács tagjává. A királyi tanács a legfőbb kormányszerv, de hiányzott minden szabály, amely kereteit meghatározta volna. Általában a születési és vagyoni elsőbbséget élvező főpapok és főurak voltak tagjai. Parlagi Lászlóhoz hasonló, kisebb vagyonú vidéki nemescsaládok sarjainak a királyi tanácsba történt kinevezésével Mátyás a főurak hatalmát akarta ellensúlyozni. Ugyancsak tisztázásra vár még Dengelegi Pongrácz Jánosnak, a király nagybátyjának, volt erdélyi vajdának az esküvővel kapcsolatos szerepe is. Az eddig ismert történelmi források úgy tudják, hogy Pongrácz vajda is részt vett a menyasszonyt Nápolyból Magyarországra kísérő küldöttségben, sőt 1476 szeptember 15-én Nápolyban az Egyház színe előtt megkötött esküvőn ő képviselte a királyt.

38

) Ezzel szemben a német krónikás szerint »Miklós-nap előtti szerdán«, tehát december elején indult el Budáról Szilágyi Erzsébettel a Magyarország felé közeledő királylány fogadására. Előzőleg tehát nem járhatott Nápolyban, vagy ha igen, akkor Beatrixet megelőzve, szárazföldi úton kellett hazajönnie. Ez a feltevés valószínűnek látszik. A király feszülten várhatta a nápolyi eseményekről és a királylány elindulásáról szóló híradást. A jó hírt Pongrácz János személyesen akarta meghozni. Váltott lovakon hamarább is érkezhetett haza, mint a nagy ellenszéllel közel két hétig küszködő, tengeri gályán, majd portyázó törököktől veszélyeztetett vidéken nehéz kocsikban, nagy kísérettel utazó királyleány, akinek az utazása a manfredoniai kikötőtől Székesfehérvárig egy hét híján két hónapig, még az akkori közlekedési viszonyok között is rendkívül hosszú ideig tartott. Elképzelhetjük tehát, hogy Pongrácz János szárazföldön meg tudta előzni a menyasszonyt, bár már öreg ember volt. Erőt adhatott neki királyhűsége is, amelynek élete folyamán már sok szép tanújelét adta. — Kitűnt mint hadvezér is. A Temes mellett a törökön aratott győzelmét Garbo is megemlíti.

39

) Az 1463-ban megindított boszniai háborúban ő a hátvéd parancsnoka. Erről értesíti 1463 májusában Mátyás Podjebrad Viktorin