Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Baraczka István : Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása. 1848

BUDA EI«SŐ TÖRVÉNYHATÓSÁGI KÖZGYŰLÉSE (1848) 249 mert a teljes tanács személyenkint is tagja volt a közgyűlésnek, elnöke pedig mindkettőnek közös a polgármester személyében. A közgyűlés a tanácsot annak tekinti, aminek hajdani rendeltetésénél fogva szánták: a közigazgatás élén álló, legfőbb végrehajtó szervnek. Talán éppen ilyen meggondolások késztették a közgyűlést például olyan elhatározásra, hogy az alsóbbrangú tisztviselők kinevezését, amit a tanács a közgyűlés elé végrehajtás végett fölterjesztett, illetékes intézkedés és a tisztviselők kinevezése céljából visszaküldötte a tanácsnak. Ráth Péternek és munkatársainak derekas munkája lehetővé tette, hogy a közgyűlés lelkiismeretes előkészítés után 1848 június 5-én összeülhetett. Walheim János polgármester hívja össze Buda főváros első törvényhatósági közgyűlését, amelynek első intézkedése tárgyalás alá venni a Ráth Péter tisztújítási elnök által benyújtott jegyzőkönyvet. Mielőtt azonban annak tárgyalásába kezdene, »a közgyűlés szíves feladatának ismeri Ráth Péter úrnak a tisztújítás körül saját érdekei háttérbe szorítása mellett tett ernyedetlen szorgalma és fáradozásáéért köszönetét nyilvánítani. A köszönetnyilvánítást írásban és küldöttség útján kívánja a közgyűlés Ráth Péterhez juttatni, »azonban a hazafiúi buzgalom maga magát az öntudat által legjobban jutalmazván, Ráth Péter úr kijelenté, hogy társadalmi kötelességének teljesítéséért már a hatósági elismerés által is túlságosan jutalmaztatott«, azért a közgyűlés »a szerénységet sérteni nem akarván, a küldöttségtől elállott.« Sem az előkészítő munkálatok, sem a jogszabályok nem terjedhettek ki a közgyűlés tényleges lefolyásának minden technikai kérdésére. Természetes, hogy az első közgyűlések voltak hivatva a részletkérdésekben állást foglalni és a követendő szabályokat megállapítani. így mindjárt a második közgyűlésen napirendre kerül a jegyzőkönyvek hitelesítésének kérdése. Az első ülés jegyzőkönyvét Walheim János polgármester, a közgyűlés elnöke és a tanácsi főjegyző, egyszersmind a közgyűlés jegyzője, Micsinyei Antal hitelesítették aláírásukkal. Fölvetődik az az indítvány, hogy minden közgyűlés esetről-esetre nevezzen ki néhány tagot, akik az elnökkel a jegyzőkönyvet hitelesítik. Az indítványt nem fogadják el azzal a megokolással, hogy a közgyűlés törvényes elnöke az egész választó testület bizalmát bírja, annak folyományaképpen jutott tisztségéhez, és így az ő hitelesítése iránt eleve nem támadhat kétség. Éppen ezért elhatározzák, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvet a mindenkori elnök és a jegyző írja alá, miáltal az teljes hitelűvé lesz. Egy másik indítvány azt kívánja, hogy az egyes ülések jegyzőkönyve elé jegyezzék föl a megjelent tagok nevét. Nyilvánvalóan a tanácsülések jegyzőkönyveinél követett gyakorlat lebegett az indítványozó szeme előtt, de indítványát nem fogadták el. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a közgyűlés csak akkor lesz határozatképes és határozata az összes hatóságra kötelező, ha a közgyűlés tagjai törvényes számban megjelentek. A határozatok érvényessége tehát nem a megjelent személyektől, hanem csupán a megjelentek törvényes számától függ. Ennek következtében a közgyűlések elé jelenléti névsort szerkeszteni fölösleges. Az első közgyűléseken határoznak a közgyűlések száma és az ülések időpontja felől is. Rendes közgyűlés tartandó minden hónap első hétfőjén,