Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Gárdonyi Albert : Régi budavári házak

RÉGI BUDAVÁRI HÁZAK 11 Hogy a mai Tárnok-utca középkori neve Szent György-utca volt-e, amint ez Fekete Lajos tanulmányában olvasható (Tanulmányok Budapest múltjából VI. köt. 124. 1.), arra semmiféle okleveles támaszpontunk nincs. Az azonban kétségtelen, hogy a Szent György-teret a középkorban Szent György-utcának is nevezték, mert V. László király 1455 július 14-i oklevelében egy budavári házról azt olvassuk, hogy a Szent György-utcában a Zsidó-kapu mellett állott (in piatea beati Georgii martyris penes portám Judeorum), a Zsidó-kapu pedig a későbbi Fehérvári-kapuval volt azonos. De a térnek a szemközti Szent János-, illetőleg Vizi-kapu melletti része is Szent György-utca néven volt ismeretes, amint ez a budavári tanács 1483 augusztus 11 -i oklevelében olvasható (in • piatea Sancti Georgii martyris a parte orientali) ; könnyen lehet ezért, hogy a Szent Györgyutca név a középkorban a mai Tárnok-utcára is átterjedt. Semmiképpen sem oszthatjuk azonban Fekete Lajosnak azon felfogását (id. h. 125. 1.), mintha a középkori Ötvös-utca a mai Szentháromságutca helyén állott volna. Az Ötvös-utcáról ugyanis kimutattuk (id. h. 79. 1.), hogy az a korábbi Szent Miklós-utcával volt azonos, mely a domonkosok Szent Miklósról elnevezett kolostorától kiindulva déli irányban haladt a Boldogasszony-egyházig. Bizonyítható ez a budai városi tanács 1489 április 26-i oklevelével, mely szerint Karai László óbudai prépost háza az ötvösök utcájában (in piatea aurifabrorum) állott, két másik ház között, s ugyanazon házról Kétház}^ Pál esztergomi prépost 1506 október 31-i végrendeletében azt olvassuk, hogy a Boldogasszony egyházzal szemben állott. A kettős elnevezés a Mindszent-utcánál is föltalálható, amint ezt a budai káptalan 1527 március 30-i oklevele igazolja (in piatea Omnium Sanctorum alias Posthomethew-uccza). Az Ötvösutca különben sem azonosítható a mai Szentháromság-utcával, mert az utóbbi keresztutca, Verancsics idézett helye szerint pedig az Ötvös-utca hosszanti utca volt. A mai Szentháromság-utca sem nevezhető eddig névtelen utcának, amint ezt Fekete Lajos véli (id. h. 125. 1.), mert idézett tanulmányomban meggyőzően kimutattam, hogy ez volt a Kereskedőkutcája (piatea seu series apothecariorum), ahol a kereskedők testületének a háza (domus confraternitatis apothecariorum) is állott. Gárdonyi Albert