Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Horváth Gyula : A pesti kolera-lázadás 1831-ben

222 HORVÁTH GYUI^A kitörésekor pedig Heinrich Sámuel gyermekeinek instruktora. Már a diákok reggeli tüntetésében is jelentős szerepet játszott. Bukovits a tüntetőknek rögtönzött beszédet tartott, melynek hatása alatt a felizga­tott tömeg a most szerzett zászlóra esküt tett. 13 ) Ezután a dorongokkal, póznákkal és vaseszközökkel felszerelt csőcselék behatolt a hídfőnél emelt két vámházba és a diákok által sértetlenül hagyott ablakokat, valamint a szobákban talált bútorokat összetörte. Amit nem tudtak összetörni, azt a Dunába dobálták. Ez a sors érte a kasszát is, de amint a jelentésből kiderült, nem volt benne pénz. Hiába kérlelték és intették őket békességre az események következményeitől tartó nézők, kérésük eredménytelen maradt. A nekivadult tömeg dühében megkísérelte még azt is, hogy a falat lerombolja és a réztetőt leszedje. Az erős építmény azonban ennek ellenállt. Miután a pusztítás szelleme más teret itt már nem talált, zászlójuk alá gyülekeztek és az itt szerzett szerszámokkal még jobban felfegyverkezve, újabb kalandokra másfelé vonultak. Útjukat a Váci-utcának vették és véres fenyegetések, össze-vissza kiabálások között haladtak a városháza előtti tér felé (ma az Eskü-út és Váci-utca kereszteződésénél). Ide érve megrohanták a városháza kapuját és erőszakkal igyekeztek az épületbe behatolni, de az erős zár ebben megakadályozta őket. Ekkor az őrtálló darabontot kényszerítették, hogy a kaput nyissa ki. Midőn az vonakodott követelésüknek eleget tenni, azonnal nekiestek és nekiestek az ugyancsak ott tartózkodó Aichmayer biztosnak is és mindkettőjüket alaposan megverték. 14 ) Az őr puskáját elvették, a rajta levő szuronyt, valamint a puskavesszőt eltörték, a puskát pedig magukkal vitték. Megelőzőleg a városháza legtöbb ablakát dorongok­kal és kövekkel beverték. 15 ) A városháza épülete ellen sikerrel végrehajtott támadás növelte a tömeg bátorságát és a csatlakozók számát. Bátorságuk nőttével, mikor innen elindultak a Kereszt-utcában levő (ma Veres Pálné­utca) kaszárnya 16 ) felé, a közbeeső útszakaszon az összes lámpákat, odaérve pedig a felkeresett épület ablakait is beverték. Ezután a »Bocskor« vendéglőhöz mentek (a mai Kecskeméti-utca és Pázmány Péter-tér sarkán), és néhányan be is léptek a helyiségeibe és azokat összejárták. A vendéglős betegen fekvő felesége azonban gondolkodóba ejtette őket, illetőleg meg­ijedtek tőle, mert semmi kárt nem okozva gyorsan tovább vonultak a Két nyúl-utcai (ma Iyónyay-utca) Csillag-ház felé. 17 ) Amint már emlí­tettük, ezt a házat a gyanús haláleset óta őrizték. Az őrök még idejében tudomást szereztek a közelgő veszélyről és otthagyva őrhelyeiket, bizton­ságosabb helyre húzódtak. Az őrség vezetője néhány emberével a refor­mátus templom egyik szögletéből figyelte az eseményeket. A tömeg vörös zászló alatt közeledett a házhoz. Odaérve a zászlót földbe szúrták és egy­mást biztatva, nagy lármával berontottak a ház udvarára. A lakások ajtóit feltörték, mindent felforgattak, és ami elemelhető volt, azt el­vitték. 18 ) Innen a Kecskeméti-utca felé vették útjukat, közben sok ablakot és lámpát összezúztak. E tettükkel a békés és a különös eseménytől megrémült polgárokat arra késztették, hogy házaikba vonuljanak és azokat a megrohanás ellen bezárják. így tett gróf Cziráky Antal főispán kapusa is, akit a Barátok templománál (Ferenciek-tere) állomásozó bérkocsisok

Next

/
Thumbnails
Contents