Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Morlin Adorján : A török szultán követe a régi Pesten

218 MORFIN ADORJÁN 45

) E szálloda nagy, díszes báli termében még a múlt század harmincasnegyvenes éveiben is sok előkelő, fényes táncmulatságot tartottak. Gróf Nákó »Zu den 7 Kurfürsten« című szállodája helyén (Waizner-gasse 36, ma : Váci-utca 9 és Aranykéz-utca 5) 1840-ben építette Hild József a ma is álló háromemeletes házat. (Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809—1847: Tanulmányok Budapest múltjából I. 88. lap.) 46

) Coburg-Saalfeld, Friedrich Josias herceg, tábornagy (1737—1815). Mint lovassági tábornok, egyik jeles hadvezére volt a törökök elleni háborúnak. Ott szerzett érdemeiért a Mária Terézia-rend nagykeresztjét kapta. A háború befejeztével, 1791-ben lett Magyarország katonai parancsnoka (Wurzbach idézett müve). 47

) Ürményi József (1741—1825) Pest vármegye alispánja : 1780; Bihar vármegye alispánja: 1782; személynek: 1789; Galícia kormányzója: 1801; majd rövidesen Magyarország országbírája (Wurzbach idézett műve). 48

) II. Lipót negyedik fia (1772—1795), nádorrá választották 1790 november 12-én. Az első a főherceg-nádorok sorában. 1795 július 10-én Laxenburgban tűzijáték készítése közben lőporrobbanás áldozata lett. 49

) Keleti viselet; gyapjúból vagy selyemből készült bő nadrág. 50

) A követnek erről és az egyetem más épületeiben tett látogatásáról sem az egyetem könyvtárában, sem irattárában semmiféle feljegyzés nincsen. 51

) Másik neve : Károly kaszárnya, a mai Központi Városháza. 52

) Az egykori városfal visszamaradt őrtornyából 1774-ben alakították át színházzá, amelyben Kelemen László első magyar színtársulata 1790 október 27-én második előadását tartotta. 53

) A színház fölött Unwerth Emánuel gróf rendelkezett, aki azt 1790-ben Tuschl Sebestyén pesti kávéháztulajdonostól, a főbérlőtől évi 950 forintért albérletbe vette. 54

) Ma : Semmelweis-utca. 55

) »Magyar Hírmondó« 1792 február 7-i szám. 56

) »Minden Vendégek eránt így szokta mutatni magát ez a nemes gondolkodású, 's drága indulatú Báró Asszony, hogy méltán megérdemli azt a' tiszteletet, mellyben tartatik mindenkitől« — írta róla 1792 február 3-án a »Magyar Hírmondó«. — Beleznay Miklós : tábornok, a dunamelléki ref. superint. gondnoka, földbirtokos Beleznán, Bugyin, Dömsödön, Maglódon és Pilisen, meghalt Pesten 1787-ben, 64 éves korában (Wurzbach idézett műve). Feleségéről, Podmaniczky Anna bárónőről (meghalt 1813-ban), aki előkelő szerepet vitt Pest társadalmi életében, nagynevű tisztelője, Kazinczy Ferenc két írásában mond dicséretet. Az egyik : »Pályám emlékezete« című önéletrajzának 1790-ből keltezett negyedik szakasza, ahol egyebek között a következők állanak : »Sorba jaránk a nemzet nagyjait, s ebédek, vacsorák, tánczok fogadának mindenütt. Vendéglőink számában elől kell említenem azt, ki Pesten legszebb házat tartá, özvegy generális Beleznay Miklósnét, báró Podmaniczky Anna-Máriát. Ajtaja nyitva vala minden idegennek, minden magyarnak és nem magyarnak, ha születés, vagy érdem ajánlották.« A másik : báró Prónay László belső titkos tanácsoshoz, Csanád vármegye főispánjához Regmeczről, 1790 július 1-i kelettel írott levele, illetve az ahhoz csatolt ajánlás, amellyel neki »Hamlet«-fordítását megküldötte. Ez ajánlásban a magyar nyelv örvendetes terjedésével és ezzel kapcsolatban a csírájában lévő magyar színészettel foglalkozva, egyebek mellett ezeket írja : »Eggy Cardinalis 's Primas Hertzeg Batthyány, a' ki Nyelvünket olly különösen kedveili, és hazafiúi íróinkat 's ügyekezeteinket kegyesen boldogítja ; — az Eszter házyak, Grassalkovitsok, Csákyak, Koháryak, a'kik eddig a' Szépnek philosophusi érzése által ösztönöztetvén, mivel Magyar darabjaink nem voltak, Német Játszókat vettek védelmek alá; és — nevezzek é még többeket is? Két gazdag és a tudományokat annyira betsülő özvegy Zichyné 's Generalis Beleznayné, eggy Orczy és Podmaniczky . . . készek lesznek mindent tenni.«