Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Gárdonyi Albert : Régi budavári házak

RÉGI BUDAVÁRI HÁZAK 9 vocate) állott, tehát ez volt az a sarokház, amely utóbb Beckensloer esztergomi érsek tulajdonába jutott. Ennek következtében 1473-ig semmiképpen sem lehetett ez a ház az esztergomi érsekségé, s az 1478. évi oklevél is csupán azt mondja róla, hogy Beckensloer esztergomi érsek tulajdona volt. Minthogy a szomszédos ház az esztergomi érsekség tulajdonát képezte, minden valószínűség szerint az érsekség ezen házának kibővítésére szánta azt a házszerzö érsek, szándékát azonban nem valósíthatta meg, mert a budavárosi tanács 1479 május 31-i oklevele is azt igazolja, hogy a nevezett ház mindig Beckensloer nevén állott (eiusdem domini Joannis archiepiscopi sub nomine stetit et fuit). Volt azonban az esztergomi érsekségnek még egy háza a közelben, melyet Palóczi György esztergomi érsek szerzett meg 1435 szeptember 30-án Tamás és Zakariás budai polgároktól. Ez a ház a Szent János-kapu melletti sarokház közvetlen szomszédságában álló érseksegi ház északi szomszédja volt, amely ház másik oldalán Henrik pécsi püspök háza állott. Amikor tehát Bakócz Tamás 1504 március 4-én a Szent János-kapu melletti ház tulajdonát is megszerezte az érsekség számára, akkor három egymásmelletti ház volt az érsekség tulajdonában, melyek helyén ma a Vöröskereszt-Egylet palotája áll, a Batthyány-palota pedig minden valószínűség szerint már a Henrik pécsi püspök középkori háza helyét foglalja el. E házak kivétel nélkül mind a középkori Szent György-templom közelében (prope Sanctum Georgium) állottak, amely teret a templom után a középkorban mindig Szent György-térnek vagy utcának nevezték. Ezeknek a házaknak az kölcsönöz jelentőséget, hogy itt lakott Bakócz Tamás esztergomi érsek, mikor 1515-ben Dózsa György kereszteseit felavatta. Ez indokolja azt is, hogy a felavatás Szerémi György elbeszélése szerint a mai Dísz-tér északi végében a honvédemlék mellett állott Szent György-egyházban történt, amelytől a tér, illetőleg utca az elnevezését kapta. Ezt a nevet a török hódoltság után azért vesztette el a tér, mert a Szent Györgyegyházat a hagyomány tévesen a középkori Mária Magdolna-egyházzal azonosította. Ma már teljesen tisztán áll előttünk a jelenlegi Dísz-téren állott templomnak a középkori Szent György-egyházzal való azonossága, s éppen ezért legfőbb ideje lenne, hogy a tér eredeti neve újból visszaállíttassék. Indokolnák ezt azok a történeti események, melyek ezen a téren zajlottak le ; de indokolná a Dísz-tér elnevezés helytelensége is, mert ez a német Parade-Platz-nak rosszul sikerült magyar fordítása. Míg az előadottak szerint Bakócz Tamás az esztergomi érsekség budavári házait egy újabb házzal gyarapította, addig a családja számára is szerzett a budai Várban házakat, melyek egyike a Szent György-téren (in theatro Beati Georgii martyris), másika az Olasz-utcában (in piatea Italicorum) állott s ez utóbbi helyrajzi szempontból különös figyelemre tarthat számot. A budavárosi tanács 1483 augusztus 11-i oklevele szerint ugyanis a péterváradi ciszterciták Szent Pál-utcai házuknak hátsó részét, amely hátsó rész határos volt a Bakócz Tamás titeli prépost és királyi titkár Olasz-utcai házával (posteriorem partem domus eorundem abbatis et conventus hie Bude in medio nostri in piatea Sancti Pauli existentem et habitam, que videlicet posterior pars domus pretacte domui et curie venerabilis domini Thome de Erdőd prepositi ecclesie Tituliensis, secre-