Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Morlin Adorján : A török szultán követe a régi Pesten

212 MORFIN ADORJÁN lajstroma — állott az újságban — 300 tseléd-kenyér, 150 'semlye, 180 font

17

) ürühús, 67 font borjú hús, 70 tsirke, 113 font vad hús, 4 font török rizskása, 203 font zsír, 113 font méz, 90 font Tziserl,

18

) 27 font tiszta liszt, 22 font liszt láng, 22 font Schetzyr,

19

) 34 font fa olaj, 250 tojás, 90 font török kávé, 300 faggyú és 40 viasz gyertya, 5 font fa-héj (Zimmet), két font az az egy oka sáfrán, 1 y

2 font maszelix,

20

) 4 oka rózsa-víz, 30 drakma

21

) tzinobrium,

22

) két drakma bisom,

23

) 100 drakma viza-hólyag, 1 oka kömény-mag, 100 drakma timsó, 22 font rósa méz, fél oka szekfű,

24

) fél oka Kartamom, 25

) fél oka bors, fél oka alkermes, 100 drakma kámfor, 12 oka pisztatzon,

26

) 34 font asszú meggy, 22% font mondola, 45 font Kürbisnüsse,

27

) 22% font pálma gyümölts,

28

) 15 oka fige, 5 oka malosaszőlő, 8 oka apró szőlő, 10 oka mogyoró, 4 oka mag nélkül való apró malosa szőlő, 1 oka török búza,

29

) 1 oka bisom szappan, 20 oka közönséges szappan, öt vég közönséges gyólts, 10 oka száraz laska, 3 oka ostya, 3 oka legjobbféle sajt, 20 oka közönséges sajt, 20 drakma szerecsen dió, 100 drakma szekfű bors, 4 oka narants virág víz, fél oka Bisomliktáriom,

?0

) 500 font veres hagyma, 25 font olaj gyümölts,

31

) 30 oka etzet, 20 oka só, száz tzitrom, 10 oka gesztenye, 150 marha láb, 25 nyelv, 50 oka édes tej, 30 oka aludt tej, 20 oka túró, 100 fáklya, 25 oka árpa kása. Ezekhez járulnak még : Birs és más nemű alma, körtvély, szilva, narants, görög és sárga dinnyék, 's más jó-féle gyümöltsök. Továbbá: kék káposzta, paraj, sóska, andivia,

32

) spárga, bori,

33

) paszuly (bab), apró kása, zöld borsó, zöld paszuly, artitsóka s több más efféle zöldségek és külömbkülömbféle nemű halak. Végre szalma, széna 's tűzi fa elégedendő [így !].« A helytartótanács az erdélyi katonai főparancsnokság átiratát mellékleteivel együtt latin fordításban január 3-án kelt rendeletével küldötte meg Pest város tanácsának.

34

) Ismét utasította abban a várost, hogy arra az esetre, ha a követ a Dunán való átkelés nehézségei folytán nem mehetne át azonnal Budára,

35

)—a vármegyével

36

) érintkezésbe lépve—haladéktalanul tegye meg intézkedéseit, nehogy bármiben is, ami a követ kényelmére vagy szükségére szolgálna, hiány legyen. A rendeletet a szomszéd törvényhatóság, Pest vármegye is megkapta és 1792 január 5-én Szily József »Ordinarius vicispány« elnöklete alatt tartott közgyűlésében kimondotta, hogy az »közöltetni fog minden Provocatumaival együtt Szabad K. Pest Városa Magistratusával is olly végre, hogy a' L,egatus Urnák itt is quártély készíttessék.«

37

) Pest város tanácsa, amelynek akkoron Kregár Mihály polgármester elnöklete alatt Boráros János városbíró, Kögl József városkapitány, Heussel Ferenc, Paschgall Antal, Doleviczény Sándor, Sarlay József, Muszkatirovics János, Wittmesser Mátyás és Domokos József voltak a tagjai,

38

) január 7-i ülésében foglalkozott a helytartótanács rendeletével és utasította a városkapitányt, hogy az elszállásolás tekintetében azonnal intézkedjék. A rendelet egyéb részében foglaltakat illetőleg Pest vármegye alispánjával egyetértésben fog a tanács a szükséghez képest határozni. Eba-Bekir-Ratib a szultánt, egy szomszédos nagyhatalom korlátlan urát képviselte, akivel a bécsi uralkodó csak röviddel azelőtt kötötte meg a békét : nemcsak a nemzetközi érintkezés szokásjogon alapuló és szigorúan kötelező szabályai, hanem a legsúlyosabb külpolitikai okok is meg-