Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
200 REXA DEZSŐ József hercegprímás a kérdést megértéssel és jóindulattal tárgyalta is, de 1847-ben bekövetkezett halálával a nagyszerű terv örökre megsemmisült. 80 ) A FŐPOSTA BPÜIvETE. A negyvenes években már elégedetlenség ütötte fel a fejét a magyar földön a posta miatt. Hiába szervezte meg a kir. posta a magyarországi postajárásokat — bizony nagyon sok volt ellene a jogos panasz. Már a közönség igényesebb lett, idejére kívánta meg az ujságlapját, és a levelezés sem volt »olyan hetedrangú kérdés« előtte, mint eddig általában, és a város kereskedelme is folyton nőtt. Egyszer aztán olvashatta is az ország Nagy Ignác Budafesti Hírharang című rovatában, hogy : »Pesten postaház fog építtetni s végre talán azt is megérjük, hogy például Szatmár megyéből hamarabb Pestre érkeznek a levelek, mint Parisból . . .<< 81 ) De ez is csak olyan volt, mint a hírharang, ha elkondult — elszállt, és még sokáig a régi maradi állapot járta. A pestiekre nézve nagyon súlyos volt az a helyzet, hogy az ő postájuk nem volt önálló posta, hanem csak filialisa volt a budai postának — s hogy egyebet ne mondjunk : így téli időben soha nem lehetett tudni, mikor kapja meg a balparti főváros a postáját. A pesti postahely, melyről a Régiposta-utca aztán a nevét nyerte, nem foglalkozott mással, mint az egyszerű levelek továbbításával, és pénzt — például — csak Budán a postahivatalban lehetett feladni, ami olyan nagyforgalmú kereskedővárosnak, mint Pest, nagy hátrányára szolgált. A postahivatal pedig egyre nőtt, növekedett és több helyet igényelt, s a Régiposta-utcai ház is szűknek bizonyult, mire a posta átment a Trattner—Károlyi-házba, ahonnan ismét továbbállván, az ismét gazdátlanná lett Grassalkovich-palota földszintjét foglalta el. Itt volt elég soká a rendőrséggel egy házba szorulva, míg végre az elhelyezés szüksége komollyá vált, és 1871-ben a postavezetőség engedélyt kért postaépület építésére. 82 ) Az 1870. évi XI,. t.-c. végre rendelkezett a szervita rendház kongó üres telkének sorsáról. A főposta és telegráf épületét két, életét szerencsétlenül végző műépítész teremtette meg. Szkalniczky Antal (elborult elmével végezte nagy sikereket aratott életét) és Koch Henrik (a dunaparti Thonet-épület építésénél halálos szerencsétlenség érte) voltak alkotói. A fejlődő Pest (akkor küszöbén áll annak az epochális változásnak, mely Budapestté fejleszti) egyik fontos, mondhatni világfontosságú épülete, melyről az építés idejében irkáló újdondászok megírják, hogy ez az épület, mire felépül, már szűk lesz az intézmény számára. Az újdondászoknak akkor igazuk is volt, nagyon hamar úgy lett, ahogy megírták. Még két évtizede sem állott, amikor a magyar technikai tudomány egy kiválósága így ír róla : »Rendeltetésének azonban a nagyon felszaporodott kívánalmak miatt alig fog soká megfelelhetni : már is néhány fiók intézetet kellett építeni.« 83 ) i
