Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

196 REXA DEZSÓ' III. Károly királyról Károly-utca nevet nyerte, amelyet a város fejlődését vezető Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben fenntartani rendelt. 1913-ban, a főváros egyesítésének 40 éves évfordulója alkalmából az egyesített Budapest első polgármesteréről Kamermayer Károly-utcának nevezték el s még ez évben az elnevezést a Sütő-utca még azon részére is kiterjesztették, mely ennek az utcának kiszélesített folytatását képezi a Szervitatér felé. A keleti oldalon 1868-ig az épület az Új Világ- (ma Semmelweis-) utca felett valamivel véget ért, s azon túl az Ország-útig (Károly király-út) nem katonai építmények, hanem rakodótelepek voltak. 1868-ban történt döntés a kaszárnya ez oldalon tervezett kiépítéséről. Ekkor olvashatta a magyar olvasó közönség a következő hírt az építés tervéről:

62

) A kereskedelmi minisztérium a katonai aerariummal megegyezett a Károly-kaszárnya országúti oldalának kiépítésére nézve. Eszerint az épület háromemeletes lesz (tudvalevő, hogy ma kétemeletes) s egy része át lesz engedve a katonaságnak tiszti lakásokra, kaszinóra stb., nagyobb részeken pedig el lesznek helyezve a kereskedelmi minisztérium hivatalos helyiségei, a posta- és távirdaigazgatóságok s földszint a posta-kiadóhivatalok. (A posta egyrésze még a nyolcvanas években is a mai Gerlóczyutcai oldalon volt). A szerződés már Ó Felsége elé terjesztetett helybenhagyás végett. Sajnos, hogy az evang. templom felé eső sarkot még nem lehet mindjárt ez alkalommal felépíteni. A katonai hatóság ugyanis e saroktelket a provisorium alatt bérbeadta, s a bérlők egy emeletes épületet (ma is áll) emeltek, mely 20 év múlva a katonai aerarium birtokába megy át. Az egyezkedő felek most közel kétszer annyi kárpótlást ajánlottak a bérlőknek, mint amennyibe az épület került, de a bérlők túlzott követeléseket (150.000 frt.) támasztottak, s így az alkudozások megszakadtak. A kereskedelmi minisztérium és katonai aerarium között most kötött szerződés azonban gondoskodik e sarok kiépítéséről is 1884-re, mint amely évben a bérlők szerződése lejár. Az Ország-útnak ez a része 1874-ben III. Károly királyról a Károlykörút nevet nyerte, és 1916-ban, a koronázási ünnepség hatása alatt IV. Károly király nevéről most már Károly király-útnak nevezték el, de az összeomlás ama nagy megrendülésében ismét visszaállították a régi nevét : Károly-körút, sőt a vörös uralom idején az indítványozott Népakarat-körút helyett lett belőle — rövid ideig : Nép-körút, s csak 1926-ban lett ismét az impozáns úttest véglegesen Károly király-úttá. A déli oldalon határoló utca először Gabler-Gasse néven volt ismert, az egyik telektulajdonos nevéről neveztetvén így. A felső része aztán, lehet, hogy a szóhasonlóság alapján (Gabler—

Gitter) Gitter-Gasse, később magyar szóval Rostély-utca nevet nyert s 1900-ban Gerlóczy Károlyról, a főváros kiváló alpolgármesteréről kapta a Gerlóczy-utca nevet. Annak idején a nagy telektömbön temető volt, s a mai Semmelweisutca tengelyében utca vágott át azon, melynek neve Szervita-utca volt, s azt körülbelül a városháza középső oszlopos kapuja helyén az Irgalmasokutcájába torkoló utca keresztezte, ennek a neve Hosszú-utca volt. A teleknek csak nyugat felé eső szélén kőfallal körülvett területén, mely valószínű-