Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
194 REXA DEZSŐ ipar remeke, melyet a vármegye 1835-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adott át megőrzés végett. 53 ) A négyudvaros nagy épülettömb a Gránátos-utcának különösen jelentős díszt adott. A régi nemes vármegye, a nemzeti élet nagy tényezője jelentette az alkotmányos magyarság erejét, hatalmát, tekintélyét. A Városház-utca ezeket a nagyszerű ősi tulajdonokat már-már észre sem veszi. A laudator temporis acti keseregve látja, hogy mint halványul el a nagy múltnak minden hagyományos szépsége . . . A KIS TÉR, VAGY A HÁROMSZEG. Schmall I v ajósnak »Buda-Pest utcái és terei«-ről írt könyvében azt találom, hogy a Gránátos-utcát 1870 tájt hivatalos néven Háromszegutcának is hívták. 54 ) Miért Háromszeg-utca? Valószínűleg a makra magyarok mondották így, akik a Grenadéros-utca nevében a Grenadiert, a kétfejű sast, a »svarcgelb« zászlót, az osztrákot, a németet látták és minden eszközzel és módon a mellett harcoltak, hogy a magyar főváros végre már legyen egészen magyarrá. Nem tudok más magyarázatot erre, mint hogy arról az így-úgy háromszögnek látszó kis térről nevezték, amely az akkori Rostély- és a vSarkantyús-utca torkolata, e két utcát elválasztó házsor erre eső homlokzata, a vármegyeháza, a Gránátos-utca nyugati házsora és az Invalidus-ház, illetve a Károly-kaszárnya között szerénykedik. A kis tér semmi városrendezőnek nem köszöni a létét. Nem mérnök szabta ki, de a helyzet teremtette meg. A régi inzsellér kitűzte a rokkantak kaszárnyájának a helyét, úgy ahogy legjobban feküdt akkor a »kéznek«. Keletnek a bástyafal vonala adta meg a főirányt, és így jött az a rézsút homlokzat nyugatról keletnek. Aztán ott volt az a telek, amelyet a vármegye megvásárolt és arra azt a vályogból rakott egyemeletes curiális házát csapta, amelynek a vonala megint csak rézsútosan ment — de ellenkező irányban, mint a rokkantaké — úgyhogy a két épület kelet felé annyira elhajlik egymástól, hogy a keleti végen hatszor olyan messze esnek egymástól, mint a nyugatin. Ez adta meg aztán az így keletkezett kis térnek az alakját. Ebből a szélesebb szabálytalan útrészből, mely keletkezésekor a Vármegyeköz-nek nevezett kis átjáróhoz számított (a Vármegyeköz lett utóbb Sarkantyús-utcává, amelyből Dalmady Győző-utca lett), majd a szomszédos Gabler-utca (ebből a német Gitter-Gasse, magyarra fordítva Rostély-utca) nyílt ugyancsak keletnek. — Véletlenség volt tehát, hogy e területből ilyen terecske forma valami lett — s azt a nagy árvíz utáni városrendezésnek köszöni. 55 ) Valószínű hát, hogy — ha valóban esett szó úgy a Gránátos-utcáról (mert kutatásaimban ennek sehol sem akadtam nyomára) : Háromszegutca, annak csak a kis terecske körülbelüli formája az alapja. Több, mint félszázadon át a kis tér és a Sarkantyús-utca sarkán állott a Wodianer-ház, melyben a közismert nyomda s a nagyon elterjedt
