Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

188 REXA DEZSŐ Vincének négy szép liliom húga volt — ezek a L4basinszky-vagyont az Aigner-, Ádám-, Oeffner- és Dulácska-családok között osztották meg.

36

) A Iyibasinszky-ház helyén ma egy jóval szélesebb — már nem átjáró — ház van, melyet a század első évtizedében Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi tanár, a vízépítészet tudósa építtetett s az ma is a család tulajdona. A KOMLÓKERT. A Gránátos- és Vármegye-utcák sarkán az »Arany Ökör« kávéház kedves találkozó helye volt a magyar íróknak. Innen kelt szárnyra az abszolutizmus első magyar folyóirata, a Szilágyi Sándor szerkesztette Emléklapok. Nem messze az Arany Ökörtől volt a magyar írók másik találkozó helye : a Komlókért. A Vármegyeházával szemközt állott egy egyemeletes ház, közepén széles kapu, a felette lévő ablak felett körszeletben valami dísz, mely a fennmaradt eléggé gyenge fényképen kivehetetlen. Rómer Flóris, a régi Pest kutatója és leírója a pesti házak leírása végén még ezt teszi hozzá : Igaz-e, hogy a mai Komlókertben szállott meg valamikor a magyar királyi korona, minthogy e házon ezen jelvény látható?

37

) A képen nem látható a korona, hacsak az itt most említett ablakfeletti ornamentikában nem a korona az — ami egészen kivehetetlen? A kapu fölött könyöknyi fekete betűk hirdették, hogy e házban kell keresni a »Komlókert

«-et. Aki Pesten megfordult külföldi nagyság, az el nem kerülte a Komlókertet. 1846 júniusában az ifjabb Strauss János zenekarával Pesten játszott, megérkezése estéjét a Komlókertben töltötte,

38

) gyönyörködött a nála természetibb muzsikus, a cigány-művész játékában. Valószínű,hogy szerzeményének, amelyet először e hó 16-án a Horváth-kertben játszott el, a Pesther Csárdásnak

39

) impulzusát itt nyerte. Az itt lejátszódott nevezetesbb eseményekről az egykori sajtó színes részletességgel tesz említést. (Vasárnapi Újság IV. 1857. évi folyam ; Degré Alajos : Visszaemlékezéseim I. köt. 55—58. 1.) A »Komlókert« látogatói között mindennapos volt Iyisznyai Kálmán — vagy ahogy hívták, Kálmus és írótársasága, de irodalmunk igazi nagyjai is megfordultak itt. Petőfi délutánokat töltött ott hallgatva a cigányzenét és bornemissza lévén — csak ezért járt oda, no meg a társaságért. Kemény Zsigmond, a nagy regényíró és publicista, Gyulai Pál, Tóth Kálmán, Vajda János sem kerülték. Az arisztokrácia fiatal tagjai közül, akik a magyar világot már a lelkükbe fogadták —• szívesen jártak ide, és valószínű, hogy itt lettek rokonszenvesekké a város polgári fiatalsága előtt. A Komlókert — amint a vele szemben lévő megyeháza magyar sziget volt a német városban — úgy volt ez is az ; még 1871 -ben is így olvassuk az ország legolvasottabb képeslapjában :

40

) »Három néposztálya Pestnek még tökéletesen magyar, t. i. a közúti vaspálya (a »lóvasút«) kocsisa, a