Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei
• A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 187 Mikor aztán végre a Dunaparton felépült a pompás palota, és a tudós társaság nagy költő-titkára bánatos szívvel és nem alaptalan megbántódással énekelhette, hogy : »A tudománynak háza vagyon« {Arany János : »Ártatlan dac«) — az Akadémia helyiségei itt kiürültek, és azóta nem a magyar tudományosság, de a városi élet munkál benne. A Trattner—Károlyi-házban munkálkodó Tudós Társaság az ikerfőváros egy életrevaló német újságíróját arra ihlette, hogy érdekes verses városleírásában erről is megemlékezzék és négy Blumauer-ízű verssorában megörökítse a ház hírneves voltát. 35 ) A LIBASINSZKY-HÁZ. Nem széllóbálta nagy cégér hirdette, de mégis közismert ház volt a Iyibasinszky-ház a Gránátos-utcában. Tőszomszédja volt a Trattner— Károlyi nagy »durchhaus«-nak, így hát egészen hiábavalóság volt, hogy ez is átjáróház legyen. A régi számozás szerint 462-es számú volt, az új, utcák szerinti számozás azután a Gránátos-utcai 6-os számot adta neki, s így volt átjáró az Úri-utcai 5-ös számú kapun át a forgalmasabb, előkelő szomszéd utcába. A töröktől való visszafoglalás után a 18-as számú ház volt ; ma a ház helyén a 8. számú ház áll. (Nemcsak ezt a Libasinszky-házat ismerték a pestiek. — A mai Ferenc József-tér és Mérleg-utca sarkán állott egy keskeriy kétemeletes ház, melyet Libasinszky Vince polgári szabómester a jeles Hild Józseffel építtetett. Ezt 1836-ban 128.000 forinton és 300 darab aranyon — rengeteg pénz ez — megvette az akkor még a magyar nevet is viselő Kóburg-Koháry herceg s abból gyönyörű palotát csináltatott magának. Korábban hát ez volt a Libasinszky-ház.) A Gránátos-utcai Libasinszky-ház dísztelen, keskeny épület volt. A Koronaherceg-utcává lett Úri-utcában — melyet a költő születésének százados évfordulója alkalmából a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Petőfi vSándor-utcának nevezett el (1923) — a felső házszélen lévő szűk kapunyílása mellett kávéház volt. Történelmi emlék. A márciusi nagy napokon ott forrt, ott kapott életre a nemzet évszázados nagy szabadságvágyából született Akarás. Az a kávéház volt a híres Pilvax, a márciusi ifjúság törzskávéháza. A ma már a feledés homályába merült Libasinszky név — valamikor sokat emlegetett név volt. Először mint egy kalandos életű fickóról beszéltek, midőn a Pesten először feltűnt Libasinszkyről szóltak. Lengyelországból mint maradhatatlan kósza lélek jött ide, kebelén kenyere, hátán volt a háza . . . Nem a semmiháziakból való, beáll mindjárt szabóinasnak — és a végén tizennyolc lovat tart az istállójában. Ki tagadná, hogy lengyel úri vére volt a gyereknek! Nagy szerepet játszott, dúsgazdag iparossá lett — fgyik fia Vince, geniális katonai építő, nagy műbarát, akit szerencsétlenné tett a gellérthegyi citadella. Nem az ő terve szerint építették fel, az Ő kitűnő tervét elvetették, s ez a csalódás lelki beteggé tette.
