Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Rexa Dezső : A Gránátos-utcza és épületei

A GRÁNÁTOS-UTCZA ÉS ÉPÜLETEI 183 térsége, minden kövezettől megfosztottan, igen alkalmatlanul meggyűlt sárhalom által eldísztelenítve«. A kor igénytelensége az, hogy abban az utcában, amelyikben a Krőzus-gazdagságú herceg, a királyi, utóbb valóban királyivá lett Gödöllő ura, a hódolva imádott királynő barátja, az excellenciás úr, az arany­gyapjas vitéz, a Szent István-rend nagy keresztese, koronaőr, a zászlós úr lakott fényes udvarával, ahol annak palotáján a rengeteg tölgyfakapu fölötti erkélyt sokszoros nagyságban kifaragott terméskő Atlaszok tartották, s ahol a palota ablaksora a viaszgyertyák ezrének libbenő lángjától volt ragyogóan fényes — ott az utca miben sem volt különb, mint akármely falusi főutca. A pesti telkek forgalmi értékének nagy emelkedésére jellemzésül elég felhoznunk, hogy a saroktelek, melyen ma az úgynevezett Standard (volt Dreher)-palota áll, az utolsó telekvásárlás alkalmával bírói becslés szerint meghaladta az egymillió forintot : kétszáz esztendővel ennek előtte ingyen, vagy — ha nem a kamara jóvoltából kapja, de rendes úton­módon megvásárolja — csaknem ingyen jut az új telektulajdonos kezébe. Pedig a telekkel egyéb »bének« is jártak, amiket akkor különösen meg­becsültek a városi polgárok : ilyen volt — hogy egyet említsek közülök — a polgári jognak megszerzése öt forinton, ami különben jóval több lett volna. A telek tulajdonosának városi értelemben nemesi előjogokat biztosított. Azt az 506 négyszögöles szép területet 1694-ben ingyen kapta meg a budai kamarai adminisztrációtól Pöck János Boldizsár élelmezési főbiztos, aki a hírneves Heissler tábornoktól a Budavár visszavételében kifejtett dicső érdemeiért ajándékul nyert azon közelfekvő gyönyörű telket is megszerezte, amelyen ma a királyi bérpalota áll a Ferenciek-terén s az Apponyi-téren. — A Hatvani-utcai telekre Pöck egy háromszobás házacs­kát rakatott s benne élte egyszerű, zajtalan életét. 1730-ban Grassalkovich Antal kir. jogügyi igazgató — aki a neoacquistica idején a vagyonok rendezésének munkája közben a maga vagyonkáját is úgy rendezte, hogy abból valóban krőzusi vagyon lett — megvette ezt a viskót s annak helyére a régi Pest legszebb palotáját varázsolta (1735). Ki volt a tervező művésze? — ma nem tudjuk bizonyossággal, de Réh (Révhelyi) Elemér véleménye szerint 22 ) az 1724-ben Pesten megjelent Mayerhoffer András (az idősebb, 1690—-1771) volt a mestere, aki Pesten és többfelé a hazában alkotott maradandó értékű építményeket. —A palota, mefy a Hatvani- és Gránátos-utcák sarkán pompázott, a magyar építő­művészet páratlan emléke, és annakidején dísze volt annak a mellék­utcának is, amely a hatalmas kaszárnya és a hatalmas vármegyeház folytán igen forgalmas volt. A Grassalkovich-ház ragyogó napja a családdal együtt a sötétségbe hullott. A nagy vagyont megemésztette az élet, s az utolsó herceg halála után az a megyei törvényszéknek, mint csődbíróságnak a keze közé jutott, s ezzel a sors a gyönyörű palota végzetére rányomta a pecsétet. A fényes múltú fejedelmi hajlék az Iparbank tulajdonába került, de már úgy, hogy — a főváros művészi szépségének nagy kárára — a lebon­tási kötelezettség a telekkönyvbe bekebeleztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents