Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Clauderné Vladár Margit : A Várszínház története

Á Várszínház története. Budapest építészeti emlékei között a legkülönösebb története a budai Várszínháznak van. E történet a XIII. évszázad utolsó felére nyúlik vissza, s azóta falai, sokszor azonban romjai, tanúi voltak a magyar történelem dicsőséges és szomorú korszakainak. Eredetileg szerzetesrendi templom volt, amelyet a törökök uralmuk alatt mecsetté alakítottak át, majd Budavár visszavétele után romjain megint templom épült, és ezt a templomot alakították a XVIII. század végén színházzá, mely formájában ma áll. A középkorban a népesedő és fejlődőben lévő városokban rendszerint a szerzetesrendek is megjelentek és a plébánia-templomon kívül ők is építettek templomot. A mostani Várszínház helyén először a XIII. században épült szerzetesrendi templom. A ferencrendi szerzeteseknek, akik a XIII. században Magyarországon nagy népszerűségnek örvendtek, IV. Béla nemcsak a letelepülést engedélyezte, hanem 1269—70-ben templomot és zárdát is alapított számukra. A szerzetesrendek a templom és a zárda felépítésére leginkább azokat a helyeket választották, amelyek távolabb estek a sűrűn lakott területektől. A ferencrendi szerzetesek is a Várnak legkevésbbé lakott déli részét választották ki és ott építették fel templomukat és zárdájukat, amely evangélista Szent János tiszteletére volt szentelve. Ez a templom volt a tatárdúlás után a két plébániatemplom mellett, amelyek a Vár középső és északi részén épültek, a harmadik temploma a rohamosan fejlődésnek induló Budának. A templom alaprajzát, elrendezését és stílusát nem ismerjük. Sem építészeti leírás, sem rajz nem maradt fenn sem a templomról, sem a kolostorról. Egyetlen képen, egy 1541-ben készült metszeten, Meldemann nagy budai látképén látható a ferencesek templomának tornya kúpalakú tetejével. Építészeti szerkezetét azonban a kép után nem lehet megállapítani. A templom tornyáról mégis látható, hogy mint a korabeli templomok, ez is csúcsíves stílusban épült, de a templom korábbi eredete miatt feltehető, hogy más építészeti stílust követett. A kép azonban fontos bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a Szent János-templom tényleg àzon a helyen állott, ahol most a Várszínház van. Meldemann képén a torony mellett a következő felírás olvasható : »S. Johannes Parfuser Closter«. Tehát csak ezen a helyen állhatott a templom. Schier foglalkozott először Buda középkori hely rajzával Buda Sacra című munkájában, mely csak halála után 1774-ben jelent meg. Ő tévesen a Boldogasszony kisebb egyházát helyezte a mai Várszínház helyére, ia*