Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)

Iványi Béla: Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához

ADALÉKOK BUDA ÉS PEST 1684. ÉS 1686. ÉVI OSTROMÁHOZ 153 jenek térképmellékletén is ; részletesebben írt erről Gárdonyi a jelen Tanulmányok I. kötetében a Ferencvárosi pusztatemplom című cikkében.) Térképünk szerint tehát a látszat az, mintha ekkor Pest városa szigeten feküdt volna, azonban nyilvánvaló, hogy ekkor a Dunának kelet felől, Pest mögött hatalmas árterülete lehetett. Térképünkön betűjelzéseket s a térkép jobb oldalán betűmagyarázatokat (Explicatio Litterarum) találunk, amely betűmagyarázatok a térkép történeti becsét nagyban emelik. A falakkal kerített és megerősített »Fortalitium Budens'e«, azaz Buda-erőd, a megerősített középkori Buda város (a mai Vár) déli végében A betűvel jelölve a királyi »fellegvárat«, az »Arx regia«-t, azaz a királyi palotát találjuk, azt a hatalmas épületet, amely 1749—1771 közt épült, s amely, ha a térkép megrajzolásakor teljesen nem is készült el, az alapfalak már mindenesetre állottak. Sajnos, a térkép a budai erőd, azaz Buda város térrajzát nem adja. A királyi palota Buda-erődtől egy egyenes fallal volt elválasztva, amely fal mellett északkeleten egy nagyszabású négyszögű épület alaprajzát látjuk, az egykori fegyvertárat. Ez a fegyvertár Buda visszafoglalása után már a második építmény volt. Az elsőt 1686 után ugyanezen helyre építették, ez azonban 1723-ban leégett, s a térképünkön látható arzenál 1725—30 közt épült. Az 1689. évi térképen látunk arzenált még a vár tövében, a Dunaparton is. A budai erőd és a Duna közt északdéli irányban elkeskenyedő területen két В betűvel jelölve a mai Vízivárost találjuk. Ez a városrész ekkor körülbelül a mai Széli Kálmán-téri villamosvégállomásig terjedt. A mai Margit-kÖrúton látjuk a franciskánusok templomát, mögötte a hegyoldalban elterülő Kálváriával. A Víziváros ekkor, habár gyéren, de az egykori Budafelhévízzel, azaz a mai Császár-fürdő környékével, Újlakkal és Óbudával már össze volt épülve. Az egykori Budafelhévíz helyén С betűvel jelzi a térkép a már török időkben is meglévő Császár-malmokkal összefüggő Császár-fürdőt : »Caldaria seu Thermae Caesareae dictae.« A mai Császár-fürdővel és a mai Újlakkal szemben a Duna medrében a Nyulak szigete, azaz a mai Margit-sziget terül el, déli végén azzal a kis mellékszigettel, úgynevezett Kis Városi Sziget-tel, amely ezen sorok írójának gyermekkorában még megvolt, azonban a nyolcvanas években eliszaposodván, 1890 óta »eliszaposodás folytán a fő szigettesttel egy egészet képez«. (1890. évi 176. számú Mérnöki Hiv. Szfőv. Ltár VI 1535/1888. Dr. Bánrévy György kedves barátom szíves közlése.) A Nyulak szigete közepe táján D betűvel jelöli a térkép az egykori, szerinte »szent Klára«-kolostor, Árpád-házi szent Margit egykori lakóhelyének romjait, melyek ma is megvannak : »Claustrum S. Clarae in Insula Iyeporum.« Ezen kolostor-rom sarkától húzódik — Nagy I^ajos király oklevele szerint — a Duna medrén keresztül az a határvonal, mely az F-fel jelölt egykori Szent Jakab falut, illetve Szent Jakab-utcát (a mai Zsigmond király útja), »Jacob Gassen«, azaz a mai Újlakot Óbudától elválasztotta. Ez a határvonal a budai Dunaparton E betűvel jelölt két határkő közt a mai újlaki templom mellett a H-H betűkkel jelölt völgyön, azaz a mai Szépvölgy-utcán vonul föl a hegyek közé. A margitszigeti zárdarom— szépvölgyutcai vonaltól, tehát D—E—

H—

H vonaltól délre a Szent Jakab-