Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Gárdonyi Albert : Régi budavári házak
2 GÁRDONYI ALBERT A következő ház is báró Werlein István tulajdona volt s az 1696. évi telekösszeírás szerint homlokzata 14 öl, hátsó része 14 öl 2 láb, hossza pedig 25 öl 3 láb volt. Az összeírás szövege szerint »Nro 247. Ain Haus auf dem Haubt-Plaz, hat im Gesicht 14 und im Ruckhen 14 Klafter 2 Schuech, und in der Länge 25 Klafter 3 Schuech, hat im guetten Theill guets Gemeür, Gewölber und Keller«, vagyis a visszafoglaláskor a falai jó állapotban voltak. Ez a ház Werlein hagyatékából Kolbacher kamarai kormányzósági tanácsos kezébe került, akitől per útján mostohafia, Fuchs kapitány szerezte meg, Fuchs kapitány pedig 1737 április 12-én eladta Löfflern kapitánynak. A Gewöhr-Protokoll szerint »Rittmeister Andre Antoni von Löfflern etc. empfangen Nutz und Gewehr eines auf dem Haubt-Plaz zwischen Herrn Praelaten von Krembsmünster und Michael Hannaberger liegenden Hauses, so im Gesicht 14 Klafter 1 Schuech, im Ruckhen 14 Klafter 4 Schuech, rechter Seiths 25 Klafter 1 Schuech und linckher Seits 23 Klafter 2 Schuech haltet.« Löffler kapitány és felesége nem sokáig tartották kezükben a házat, mert 1743 június hó 8-án 2000 forintért és 100 aranyért eladták gróf Batthyány Lajosnak és Károlynak, s ma is a Batthyány-család tulajdonát képezi. A Batthyány-család már jóval előbb házat akart venni a Dísz-téren, amint erről Vánosi Ferenc budavárosi jegyzőnek 1718 július hó 16-án valószínűen gróf Batthyány Károly Józsefhez intézett levele tanúskodik. (Köpcsényi levéltár. Lad. 23. fasc. 20. Nr 6.) Azért kellett a nevezett grófra gondolni, mert ez vett részt az 1714—18. évi török háborúban, amikor is Budán át kellett vonulnia a hadbainduló sereggel. A hivatkozott levél szerint a gróf a középkori Mária Magdolna-egyház (helyesen Szent Györgyegyház) közelében kívánt házat szerezni, de nem jelölte meg pontosan a kiszemelt házat. Ezért Vánosi Ferenc megküldötte a grófnak a nevezett egyház közelében épült összes házak alaprajzát s pontos megjelölését kérte a megszerezni óhajtott háznak, hogy aztán részletes leírást adhasson róla. Szükségesnek tartotta azonban külön is hangsúlyozni, hogy az itt épült házak kivétel nélkül mind szabad téren állanak, a nyugatiak a szőlőhegyekre, a keletiek a Dunára néznek s tágas pincékkel vannak ellátva. A keleti oldalon álló házak közül a Cetto- és Seiller-házak, a nyugati oldalon álló házak közül pedig a Franzin- és Salgari-házak homlokzata a többinél keskenyebb. Az itt állott középkori templom és az egykori főőrség között (versus capitales vigilias) állott házak már mind le voltak bontva, s a helyükön keletkezett tér katonai szemlék céljaira szolgált, amit indokolni látszott az is, hogy ugyanakkor a Werlein-ház szomszédságában épült s a kremsmünsteri apátság tulajdonát képező ház a vár katonai parancsnokának szállásául szolgált. (Commendantis quarterium alias abbatiae Cremisarianae domus.) A levélhez mellékelt térrajzon, mely a méreteket teljesen figyelmen kívül hagyta, a jelenlegi Dísz-tér helyén külön is meg van jelölve, hogy az itt állott törökkori házakat a templommal együtt lebontották, s az ezúton keletkezett tér most katonai díszszemlék céljaira szolgál (In hoc spatio erant tempore Turcico domus aedificatae, quae nunc omnes sunt destructae et totum spatium in aream pro parada militari applicatum una cum supradicto templo Sanctae Mariae Magdalenae). A Dísz-tér helyén i
