Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
98 KOVÁCS I<AJOS előtt a városi hatóság közbejöttével jelölték ki az épület számára szükséges ingatlanokat. Erre az alkalomra a tanács 1786 január 14-én Hülfföt és Paschgall tanácsnokot küldte ki, akik a helyszíni szemle alkalmával a tanács nevében Ígéretet tettek, hogy egy városi telket ingyen engednek át a célra. ígéretüket a tanács magáévá tette, és bár nem foglalták ezt jegyzőkönyvbe, kötelezvényt adtak róla Alvinczy táborszernagynak. 377 ) Elsősorban a külvárosi polgárok és lakosok érezték a terhét annak, hogy ebben a nagy katonavárosban nem volt katonai kórház. E miatt a beteg katonákat a külvárosi házakba utalták be ápolásra. Az ápolással terheltek ebből kifolyólag súlyos helyzetbe kerültek. Ki voltak téve a fertőzés veszélyének, házaikat pedig nem igen merték elhagyni, mikor beteg katona volt benne, inkább elhanyagolták házon kívüli munkáikat. 378 ) Erre a bajra Hülff 1786 augusztusában felhívta József figyelmét, aki azonnal elrendelte katonai kórház építését. A kórház megépítésére egy tisztekből és a város képviselőiből álló bizottság Hülffnének a mai Boráros-tér mellett fekvő egyik telkét szemelte ki. A tanács vállalta a tulajdonos megfelelő kártalanítását. 379 ) A városban tartózkodó katonaság érdekében József elhatározta, hogy megépítteti Pesten a Mária Terézia által Óbudára tervezett állatorvosi iskolát. 380 ) Az intézet céljára szükséges telkeket az egyetem ajánlása alapján szemelték ki. Hülffnek kellett intézkednie, hogy a kiszemelt telkeket tulajdonosaik ne adják el és ne építsék be. Ez kellemetlen feladat volt, mert az érdekelt tulajdonosok ebben jogsérelmet láttak és rossz néven vették, hogy Hülff végrehajtotta az intézkedést. 381 ) A katonai vonatkozású építkezések mellett a város rendezésére és további kiépítésére is volt gondja Józsefnek. Ezekben a kérdésekben beható megbeszélést folytatott Hülffel, mikor 1786 augusztusában lakásán tisztelte meg látogatásával. A megbeszélés folyományakép augusztus 21-én Hülff felhívta a tanácsot, jelentse az uralkodó kívánságára a helytartótanácsnak és Majláth kerületi főispánnak, hogy a Váci-kapu előtt azonnal meg kell kezdeni a telkek parcellázását új városrész építése érdekében, továbbá, hogy a Szent Rókus-kápolna mellett folytassák a megkezdett városi kórház építését. 382 ) A tanács, jelentést téve az illetékeseknek, egyúttal megfelelő utasítást kért a további teendőkre nézve. 383 ) Bár az új városrész ügyét nem a tanácsra, hanem a kamarai adminisztrátorra bízták a városrendezési kérdésekkel egyetemben, az alapelvek lefektetésében Hülffnek jelentős szerep jutott. Az említett megbeszélés döntő jelentőségű volt a város további fejlődése tekintetében. Az 1780-as évek végéig a Belvárost falak választották el az ütemesen fejlődő külvárosoktól, melyekben csak kevesen éltek olyanok, akik bejutottak a polgárok sorába. A város ügyeibe való befolyás úgyszólván a belvárosiak kiváltsága volt, akik túlnyomó részét tették a választópolgárok testületének. 384 ) Hülff érveinek hatása alatt az uralkodó elismerte annak a szükségességét, hogy a Belváros és a külvárosok érintkezését meg kell könnyíteni a város erőd jellegének feláldozása árán. 385 ) Rövidesen megtörténtek az erre vonatkozó intézkedések, a zsákutcák végén több helyen áttörték a falakat és nemsokára a történeti nevezetességű városkapuk is eltűntek.
