Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 95 . . válaszában azonban felhívta a figyelmet azokra a körülményekre, melyek megnehezítették Hülff kérésének teljesítését. Utalt arra, hogy többen szolgálják már a várost huzamosabb ideje, és ezeknek az a reménye, hogy szolgálataik jutalmakép a tanács tagjai sorába kerülnek. Kiemelte még azt is, hogy egyelőre egy tanácsnoki szék sem üres. Végül nyomatékosan hivatkozott a város kiváltságaira, melyek értelmében a tanácsnoki tisztségek betöltésének módja a szabad választás. 359 ) Hülff érthető okokból nem csüggedt el kísérlete eredménytelenségén. 1782-ben újabb kérelmet terjesztett az uralkodó elé és figyelembe véve, hogy valamennyi tanácsnoki szék be volt töltve, kérte tőle, hogy juttasson neki számfeletti tanácsnokságot. A kancellária a József elé terjesztett véleményében ezúttal is állást foglalt Hülff kívánságával szemben, mert úgy látta, hogy a számfeletti tanácsnokság szokatlan intézmény, egyúttal újra védelmébe vette a város jogait. József megjegyzés nélkül tudomásul vette a kancellária véleményét. 360 ) Nyilvánvaló az- elmondottak alapján, hogy az uralkodó főleg azért nem vihette keresztül Hülffel való szándékát, mert a tanács létszáma teljes volt. Ez az akadály nemsokára megszűnt. Perghold a tanáccsal 1778 óta folyó vitájában újabb vádakat emelt a tanács ellen. Vádiratot adott be a tanács ellen az egyik választópolgár, Hacker József ácsmester is. Ezeknek a vádaknak a kivizsgálására 1783 februárjában L/ányi Józsefet, a királyi ügyek aligazgatóját küldték ki a városba, aki hosszabb vizsgálat után a tanács ellen emelt vádak közül többet beigazoltnak talált. 361 ) A Perghold tanácsnok ellen a tanács részéről 1778-ban emelt vádak szintén súlyosak voltak, és e miatt az uralkodó elgondolásaiba be nem avatottak számoltak Perghold elmozdításával. Ebben a reményben folyamodott 1784-ben az uralkodóhoz Hülff, aki ekkor már harmadízben kérte, hogy tegye meg tanácsnokká. 362 ) József a felmerült panaszokat valóban felhasználta Hülff kinevezése érdekében, de nem Perghold rovására, akit még védelmébe is vett. A pesti tanács ellen érzett haragja teljes mértékben Papics polgármester és Mosel tanácsnok, volt polgármester ellen fordult, akiket, mint szó volt róla, elmozdított tisztségükből. Mikor az uralkodó Papicsot és Moselt állásvesztésre ítélte, egyúttal elrendelte, hogy Pesten mielőbb tartsanak tisztújítást, a tisztújítás alkalmával pedig legyenek megkülönböztetett figyelemmel Hülffre, mert elhatározta, hogy őt a tanács tagjává és polgármesterré teszi. 363 ) A Hülffre vonatkozó rendelkezés végrehajtása huzamosabb ideig késett. Csak az 1784. év végén közölte a kancellária a helytartótanáccsal, hogy intézkedjék az új tanácsnok kinevezése ügyében. A helytartótanács Irányit bízta meg a rendelet foganatosításával. L/ányi 1785 március 9-én adta tudtára a tanácsnak Hülff kinevezését. Ezúttal a tanács kénytelen volt meghajolni az uralkodó akarata előtt és a kinevezett tanácsnokkal letétette az esküt. 364 ) Elismerésre méltó, hogy a súlyos vádakkal elhalmozott és két tagjától megfosztott pesti tanács írásban felszólalt a királyi biztosnál a város jogainak védelmében, sőt jelentéséhez másolatban mellékelte II. Józsefnek azt a kiáltványát, melyben megígérte a régi jogok tiszteletbentartását. 365 )
