Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
86 KOVÁCS IAJOS illetőleg kijelentette, hogy a bennük foglaltak elferdítve közlik a tényeket. Állításait azzal igyekezett támogatni, hogy egyes vádak magukban véve is valószínűtlenek, egyébként többen vannak, akik kihallgatásuk esetén tisztázhatják őt tanúskodásukkal. Hangoztatta, hogy több ellensége van és a vádak azok rágalmain alapulnak. Ez a védekezés alapját képezhette volna további vizsgálatnak, ha Papics fékezte volna magát védekezőirata megszerkesztésénél. Erre azonban egyáltalán nem ügyelt és teljesen szabad folyást engedett érzelmeinek. Védekezését kioktatólag, sőt gúnyos hangon adta elő és célzást tett arra, hogy a királyi biztos nem járt el alaposan az ellene folytatott vizsgálat során, viszont olyanokat, akik valóban elkövettek olyat, amivel őt vádolja, teljesen megkímélt a vizsgálattól. Érthető ezek után, hogy Szlávyt, akiről kétségtelen, hogy már korábban is előítélettel viseltetett iránta, még jobban magára haragította. 297 ) Szlávy ezek után a helytartótanácshoz intézett jelentésében Papics védekezését értéktelennek nyilvánította és a hivatali tekintélye ellen irányuló sértésnek minősítette. A helytartótanács a kamatával együtt igazat adott a királyi biztosnak és ilyen értelemben tett jelentést a kancelláriának, kérve egyúttal a királyi biztos tekintélyének megóvása érdekében Papics megbüntetését. 298 ) A kancellária nem osztotta az elébe terjesztett véleményt, mert úgy találta, hogy Papics ellen csak a királyi biztos jelentése szól terhelőén, bizonyíték nem merült fel olyan, melynek alapján meg lehetne fosztani állásától. Mégis, hogy a királyi biztos tekintélye megóvassék, továbbá, hogy a jegyzői tisztséggel járó befolyásnál fogva ne legyen alkalma nyugtalanságot előidézni, nemkülönben enyhe büntetéskép nem helyezték vissza a jegyzői tisztségbe. E helyett az egyik betöltetlen tanácsnoki helyet kapta meg királyi kegyelemből és azzal a szigorú figyelmeztetéssel, hogy ezentúl tartózkodjék a nyugtalanságkeltéstől, különben elveszti tanácsnoki székét. 299 ) Az uralkodó döntését az 1767-ben megkezdett vizsgálat ügyében 1774 április 12-én hirdette ki Szlávy királyi biztos és ennek során jelentette be Papicsnak tanácsnokká történt kinevezését. A tanács megjegyzés nélkül tudomásul vette a kinevezést és április 18-án letétette Papicscsal a tanácsnoki esküt. 300 ) Papics közhivatali pályájának újabb elindulása kedvező körülmények között történt. A város lakosai belefáradtak a pártoskodásba, az azt követő hosszas vizsgálatba és vágyódtak a békére. Az izgatások megszűntek, és Papics ellenfelei elhallgattak. Papics a várost érdeklő ügyekben régi odaadásával szállt síkra és ezzel elősegítette a kedélyek megnyugvását. Egyik legnagyobb érdemét az 1776. évi farsang alkalmával a városban tartózkodó nemes ifjúság és a polgárok között bekövetkezett verekedés káros következményeinek elhárításával szerezte. Abban, hogy a verekedés megtörténhetett, a felettes hatóságok a városi tanácsot is hibásnak találták. 301 ) Ezt az alkalmat Buda főváros tanácsa arra akarta felhasználni, hogy a királyi kúriát, mely 1723-ban került Pestre, saját városának szerezze meg. Amint értesült a verekedésről, a kúria áthelyezésére vonatkozó kérésével Mária Teréziához fordult. Kérése indokolásául felhozta, hogy a jurátus ifjúság és a pesti polgárok között nem lehet többé helyreállítani a békét, Budának pedig nagy szüksége van olyan közintéz•
