Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
74 IVÁNYT BÉI,A már Buda felé közeledik. 214 ) Hiába érkeztek Buda alá a segédcsapatok, 215 ) a végzetet föltartóztatni már semmiféle segítség sem tudta. Ugyanis a szultán közeledtére augusztus 22-én Pest város német helyőrsége a város falai közül kiszaladt, és az oszmánok vonultak oda be. így a Duna balparti stratégiai támpontot Ferdinánd már elvesztette. Pest elfoglalásával tekintélyes zsákmány került a győztes oszmánok kezébe. Ezek itt 300 kocsit, nyolc nagy ágyút, a kalmár boltokat árustul, a német katonák fizetésére ottmaradt pénzt, 600 hordó bort, 1600 hordó lisztet, 1000 mérő zabot, 300 hordó puskaport, 160 mázsa ólmot, nagyszámú vas- és kő'golyót, 200 tüzes nyilat és 200 tüzes golyót zsákmányoltak. 216 ) Augusztus 22-én Roggendorf a szultán közeledtének hírére hirtelen abbahagyta Buda ostromát és seregével sürgősen távozni óhajtott Buda alól. Ugyanezen napon Ferdinánd Bécsújhelyről írt levelében Melignano őrgróf jának, János Jakab császári kapitánynak megköszöni, hogy 3000 főnyi olasz segédcsapatot hozott, ámde az oszmán Buda alá nagy erőt hozott és a császári sereget megverte. 217 ) A segítség tehát későn érkezett. Ferdinánd nemcsak elkésett, de míg elég ideje volt, azalatt sem tudott kellő erőt kifejteni. Roggendorfot a szultán Csapatai tehát csúfosan elverték, de a súlyos vereséget Ferdinánd, amennyire lehetett, igyekezett szépíteni. Ferdinánd augusztus 27-én Bécsújhelyről Augsburg város tanácsának azt írja, hogy a szultán hadainak közeledtére Buda alatt álló serege elhatározta, hogy abbahagyja az ostromot s a Dunán át Pest felé »ainen ordenlichen Abtzug«-ot rendez. A terv állítólag az lett volna, hogy Ferdinánd seregei Pesten fogják az érkező segítséget bevárni. Az »ordenlich Abtzug«-nak tervezett visszavonulás azonban nem sikerült, mert a szultán már elkezdte azt a zavarást, amelyet Ferdinánd a nővérének írt levelében emlegetett. Amidőn az elmúlt hétfőn (azaz augusztus 22-én) — írja Ferdinánd — reggel a sereg ezt a rendezett elvonulást végre akarta hajtani, az oszmánok teljes erejükkel a seregre vetették magukat, úgyhogy a sereg és az ágyúk egy része elveszett, és ennek hatása alatt Pestet helyőrsége kénytelen volt elhagyni. Ferdinánd kéri a város tanácsát, hogy a birodalmi gyűlésen, engedélyezett csapatokon fölül sürgősen küldjenek segítséget. 218 ) Augsburg segítségét Ferdinánd már aligha a magyar főváros, hanem inkább Bécs segítségére kérhette. Hiszen tisztában kellett lennie azzal, hogy Buda végzete már beteljesedett. Pontosan tudhatta, hogy a szultán seregével nem azért jött ide, hogy a budai hegyvidék szépségében gyönyörködjék, hanem megunván a folytonos provokálást és megelégelvén a Buda birtoklása körül folyt sokszínű játékot, most már ennek egyszersmindenkorra véget akart vetni. Ezt meg is cselekedte és 1541 augusztus 29-én, pontosan a mohácsi gyásznap tizenötödik évfordulóján Buda városát és a királyi várat minden különösebb föltűnés nélkül, békésen birtokbavette — másfél évszázadra! Buda ezzel megszűnt Magyarország fővárosa lenni, s ezzel^elmultak a sorsdöntő évek is. A magyar főváros egy pasalik székhelyévé süllyedt ! Ugyanazon a napon, amidőn a szultán birtokbavette Budát, Bécs város tanácsa levelet írt Augsburg város tanácsához. Ekkor már az augusztus 22-én Buda alatt történt eseményeket Bécsben nemcsak hogy ismerték,
