Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 71 írja, hogy (elvben) hajlandó ugyan segítséget adni, ő azonban mindenekelőtt sokkal szükségesebbnek tartja, hogy Pestet megvédelmezze és Buda várát ostrom alatt tartsa, ami minden rendelkezésre álló erejét igénybeveszi. Budavár ostromát folytatnia kell és ha az oszmánokat a város és a vár elfoglalásával meg is előzhetné, mégis ezeknek esetleges támadása ellen is kellő erőt kell majd kifejtenie, ilyenformán tehát most segítséget nem adhat, csak akkor, ha Buda ostroma jobbrafordul. 199 ) Ha Ferdinánd Mayládnak a valóságot írta meg és nem nagyított, akkor ezek szerint Buda ostroma, dacára a föl-fölbukkanó kedvező vaklármáknak, nem állott éppen kedvezően. Nemcsak Augsburgban, máshol is föl-fölbukkantak holmi hamis hírek. így június közepe felé Nürnbergben is elterjedt az a hír, hogy Ferdinánd seregei Buda városát (de nem a várat) bevették volna, s most már csak a vár elfoglalása van hátra. A város tanácsa ezt a vakhírt Volchhammer Kelemennek és Ebner Erazmusnak nagy örömmel meg is írta, remélve, hogy most már Isten segítségével Budavár is mielőbb elesik, Buda város elfoglalásának hírét Nürnberg város tanácsa annyira komolyan vette, hogy ezt még a város jegyzökönyvébe is pro perpétua memoria bevezettette. 200 ) "Úgy látszik, ez a hír megelőzte azt a magyar követséget, amely június 13-án a birodalmi gyűlésre érkezett azzal a — mint már tudjuk -— hamis hírrel, hogy Buda városát Ferdinánd seregei elfoglalták. Azonban »dernach ist solchs widerumb erloschen«, írják Augsburg város követei a tanácsnak. Mivel ez a hír bizonytalan volt, és senki hivatalos helyről meg nem erősítette, az augsburgi követek fölkérték a tanácsot, hogy míg biztos értesüléseket nem kapnak, ezt a hírt ne is terjesszék. 201 ) A tényeknek megfelelő helyzetképet Thurzó Elektől a birodalmi gyűlésen jelenlevő Batthyány Ferenc kapott. Thurzó június 17-én kelt levelében nem éppen örvendetes hírekkel szolgált. Ellenkezőleg, azt írja, hogy ők Bécsben nagy aggodalomban vannak. Sőt, írja, ez már nem is aggodalom, amiben vannak, hanem kész veszedelem abban az esetben, ha a közeledő oszmán haderő miatt a mieink Buda ostromát kénytelenek lesznek abbahagyni. Nem is látom, hogy mi módon tudna a mi kevés seregünk az oszmánoknak ellentállni vagy csak bevárni a nagy számban közeledő ellenséget, mely már csak az aratást várja. Eszék és a Szerémség nincsen nagyon messze Budától, és ha az oszmánok Budát megszerzik, amitől Isten óvjon bennünket, nagyon félek, hogy ez a hely többé soha a keresztények kezébe nem kerül. 202 ) így tehát a helyzet Buda körül Thurzó szerint nem volt rózsásnak mondható, s ekkor már Ferdinánd is tudta, hogy a szultán hadai ezen a nyáron Buda felé igyekeznek. Ferdinánd velencei követe jelentette ezt június 18-án, annak hozzáadásával, hogy a szultán azért indította el hadait, mert meghallotta, hogy felséged Buda alatt álló seregét megerősítette és számát szaporította. 203 ) Az a hamis hír, amelyről föntebb szó volt, hogy t. i. Buda elesett volna, s amelyet Augsburg és Nürnberg oly nagy örömmel fogadott, később meg lett cáfolva. Augsburg város követei június 19-én városuk tanácsának megírják, hogy az a »geschray«, hogy Buda városát Ferdinánd
