Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
IVANYI BÉIyA 1541 májusában Várdai Pál esztergomi érsek jelenti Ferdinándnak, hogy az újabban Magyarországra érkezett lengyel követet állítólag Budára nem engedték be. Ekkor valószínűleg Gorka András, Zsigmond lengyel király követe érkezett Budára, akit azonban később mégiscsak beengedtek à várba. Várdai egyébként nagyban biztatja Ferdinándot, hogy ne késlekedjék, hanem minél nagyobb erővel kezdje meg már Buda ostromát. 183 ) Ferdinánd seregei április második felében elindultak Buda alá, és május 3-án Roggendorf a főváros alá érkezett és nyomban körülvette Budát. így tehát Gorkát inkább Roggendorf tartóztatta föl, de azután mégiscsak beengedte Budára, mert talán abban bízott, hogy a követ Izabella királynét esetleg rá tudja venni Buda békés átadására. Azonban az Izabella, illetve Salm gróf, Roggendorf és Ferdinánd közti tárgyalások teljesen meghiúsultak és eredményre nem vezettek. 184 ) Közben tovább folydogált Buda ostroma, azonban a birodalmi gyűlésről Röchlinger és társai május 26-án már azt írják Augsburg város tanácsának, hogy Buda még mindig nincs elfoglalva és valószínűleg nehezen is lesz elfoglalható. 185 ) Buda elfoglalását biztosra vette Ferdinánd konstantinápolyi követe, Iyaski Jeromos is, aki innen azt írja urának, hogy ha beveszi Budát, akkor — legalább ő úgy hiszi — a szultán Erdély ellen fog fordulni. Azután Ferdinándot Buda ostroma tekintetében jó tanácsokkal látja el. Figyelmezteti, hogy a Szent Gellért-hegyet jól erősítse meg, mert a nélkül Budát eredményesen megszállni nem lehet. A vár ostroma szempontjából a jól megerősített Szent Gellért-hegy a leghasznosabb lehet, mert ha harcolni kell, ezt biztosan az alsó fürdőkön túl lehet megcselekedni, ahol a hajóhad és a hegy javunkra szolgál. Van itt egy igen szép síkság (Kelenföld), ahol a felség hadi népe igen kényelmesen fölállítható. 186 ) Úgylátszik, hogy mindaddig, amíg a főváros megszerzése tárgyalások útján is remélhető volt, a vár ostroma lanyhábban folyt. De május 11-én Ferdinánd Bécsből a kalocsai érseknek (aki ekkor, mint tudjuk, a birodalmi gyűlésen volt) azt írja, hogy a főváros békés megszerzésére irányuló tárgyalások eredményre nem vezettek, és most már komolyan lövik a várost. A tárgyalásoknál a közvetítő a lengyel követ volt. Most már Ferdinánd is gyakran hangoztatja azt, amit eddig legtöbbször Thurzótól hallott, hogy Budát mindenképpen el kell foglalni, mert ettől függ minden egyéb. Perényi Péter lovasságával Kelenföldön táboroz, ahol Martinuzzi (Fráter.) Györgygyei és Batthyány Orbánnal újabb tárgyalások folytak, melyek folyamán a mieink Budavár átadását követelték. A követ a királyné részére állítólag salvus conductust kért, hogy Budáról eltávozhassék, amit nem akartak megadni, mire a követ (Gorka) azt mondta volna, hogy akkor a királyné e nélkül fogja Budát elhagyni. Erre a comissio viszont kijelentette, hogy ezen esetben a királynét elfogják és honorifice Őrizni fogják. Jelzi Ferdinánd, hogy Buda immár körül van véve, úgyhogy onnan ki-, vagy oda bemenni nem lehet, és mielőtt az oszmán segítség ideérne, addig remélhetőleg Budát elfoglalják: Amint a kémek jelentik, Mehmet bég 60.000 vagy 70.000 emberrel Buda felé közeledik, akit azonban Buda elfoglalásával meg akarnak előzni.
