Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84

BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 59 Ezen értesüléseket Gerstner Spiegeltől, aki a brandenburgi választófejedelemné embere volt, és Motzer Menyhérttől szerezte, akik ma jöttek ki Budáról a királyi táborba. Úgy tudja, hogy Fels ma éjjel (október 27) Buda város felé a sáncok építéséhez akar fogni, s ha ezek elkészültek, elkezdi a város lövetését azzal a reménnyel, hogy Isten segítségével azt be is veszi.

136

) A bejelentett sánc- és árokásás azonban nem haladt nagyon gyorsan. Ezt Fels egy későbbi leveléből látjuk. Ugyanis október 30-án Zalay Jánosnak Fels megírja, hogy Buda ostromához miféle előkészületeket tesz. Jelenleg sáncokat és árkokat ásat, azután, ha ezek elkészültek, minden eszközzel hozzáfog a város ostromához. E szerint tehát október végén még mindig csak a nagyhangú készülődés folyik, s Fels szinte készakarva húzni látszik az időt. Ennek egyik oka az is lehetett, hogy Fels Fráter Györggyel még mindig alkudozott, és október végén még mindig az a hír járta, hogy György barát Budát békésen át fogja Ferdinándnak adni. Úgy látszik, az alkudozások során többek közt György barátnak azt is megígérték, hogy há Budát átadja Ferdinándnak, a váradi püspökséget megtarthatja.

137

) 1540 november 2-án Fels valami (esetleg egyházi) főembere a pápai nunciussal tudatja, hogy már 16 (!) napja Óbudán tartózkodik, ahol azonban inkább irodalommal, mint fegyverforgatással foglalkozik, mert most részint a katonák, részint az ágyúk számára még csak sáncokat, árkokat stb. ásnak, de nagyon várja már az ostrom napját. Az ostromot a tél hidege előtt be akarnák fejezni, hogy azután állandó téli tartózkodásra az errefelé dúló hóviharok elől kényelmesebb és védettebb helyre húzódhassanak.

13 8

) Fels, dacára annak, hogy ismerte serege gyengeségét, mégis annyira biztos volt dolgában, hogy november 5-én pesti és ráckevei házakat kezdett osztogatni, noha ekkor még sem Pest, sem Ráckeve hatalmában nem volt.

139

) Fels-szel szemben Ferdinánd király más véleményen volt. November 6-án Bécsújhelyből György brandenburgi őrgrófhoz írt levelében ezen véleményét nem is titkolta, helyesebben nem is titkolhatta. Ugyanis György őrgrófot arra kéri, hogy az oszmánság ellen küldött segédcsapatait még három hónapig hagyja Magyarországon. Ezt a kérelmet indokolni kellett, Ferdinánd megírja, hogy az oszmánság a magyar határon Buda elfoglalása céljából erősen gyülekezik. Jó értesülése van arról is, hogy Buda vár és város tömve van hadi néppel és élelemmel is el van látva, ezért úgy hiszi, hogy Budát olyan rövid idő alatt, mint ő gondolta, elfoglalni nem lehet, s így a dolgok egy kissé el fognak húzódni.

140

) Egy november 9-én kelt s Absbergi Siger János által ugyancsak György brandenburgi Őrgrófhoz intézett levélből megtudjuk, hogy nemcsak Fels vagy emberei tárgyaltak Izabella királynéval, hanem Ferdinánd király külön követét, Salm grófot küldte Budára, aki mind a királynéval, mind a környezetében levő urakkal, névszerint Fráter Györggyel, Török Bálinttal és Petroviccsal is tárgyalt, de szintén hiába. Az urak védeni akarják Budát — írja Siger — nem hajlandók Ferdinándnak behódolni, nem akarnak német királyt (»keyn deycen kinig nit haben«, t. i. wellen) s inkább az oszmánt választják, aki kész őket megvédeni. Budán egyéb-