Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
56 IVÄNYI BÉIyA Október 1-én Fels már a Komárom melletti táborból ír Bebek Ferencnek. Jelzi, hogy a komáromi táborból Esztergom felé indul, ott összegyűjti a magyar csapatokat, aztán késedelem nélkül Budának tart s útközben be akarja venni Vácot. Fölhívja tehát Bebeket, hogy lovasságával vagy Vác alatt, vagy pedig majd Buda »küszöbénél« csatlakozzék hozzá. 121 ) Megindult tehát a nagy küzdelem az ország fővárosáért, s elkövetkeztek Buda legkritikusabb napjai! Fels október 2-án már Almás és Neszmély közt a Duna partján táborozott és innen tudatja Thurzóval, hogy a király parancsára nem Tata vára ellen, hanem egyenesen Budára kell tartania, és ide igyekszik Révay Ferenc is. Ugyanezen napon Ferdinánd király Thurzóval tudatja, hogy Fels parancsot kapott, hogy seregével egyenesen Buda alá siessen és mindent tegyen meg a királyi székhely visszafoglalására. Mint a kalocsai érsek, Perényi és Thurzó, ő is (t. i. Ferdinánd) úgy véli, hogy Buda visszaszerzésénél most fontosabb föladat nincsen, és ezért parancsolta meg Fels kapitánynak, hogy késedelem nélkül minden erejével vonuljon Buda ellen, a város alatt üssön tábort, kezdje meg az ostromot és tegye meg mindazt, amit az ügy és az idő parancsolnak. 122 ) Parancsokat adni mindenesetre könnyebb volt, mint kellő fölszerelést előteremteni. Fels sietett is volna Buda alá, de sem megfelelő fölszerelése, sem elég élelme nem volt, sőt még csapatai sem voltak együtt. így azután a sietésből késlekedés és lassúság lett. 1540 október 4-én az esztergomi táborból Fels Thurzónak írja is, hogy a kalocsai érsek és Perényi buzdítják őt, hogy gyorsabban siessen Buda felé. Hiszen ő menne is, de mivel az ostromágyúk még nem érkeztek meg, kellő mennyiségű élelmiszere sincs, sőt a morva csapatok sem érkeztek meg, így a sietésnek sok értelme nincs. 123 ) Fels annyira nem sietett, hogy október 4-én Esztergomból Révay Ferencet három naszád kíséretében követségbe Budára Izabella királynéhoz, illetve György baráthoz küldte. Az esztergomi táborból Fels fegyverbe hívja Serédy Gáspárt, Bebek Ferencet és őket is Vác vagy Buda alá rendeli. 124 ) De Fels a sereggyüjtés mellett október 5-én Esztergom mellől Ferdinánd király nevében levelet ír János király özvegyének, amelyben elég naivul fölkéri, hogy fiával, udvari népével és kíséretével együtt Buda várából távozzék és menjen lengyel vagy más területre. Kéri, hogy elhatározásáról értesítse őt, hogy Budától hazájáig vagy máshova megfelelő fegyveres kíséretet adhasson. 125 ) Űgylátszik, Fels Révayt is ugyanezen ügyben küldte Budára. Ugyanekkor Fels levelet írt Thurzó Eleknek is, melyben tudatja, hogy elhatározta, hogy Esztergom alól seregeivel Buda alá száll, és mivel Buda ostromához nagyobbszámú lovasságra van szüksége, tehát fölkéri, hogy hasson oda, hogy a kalocsai érsek és Perényi lovasságukkal hozzá csatlakozzanak. 126 ) Úgylátszik tehát, hogy Fels lovasság dolgában tényleg rosszul állt, mert október 6-án Serédy Gáspárt is fölkéri, hogy Buda ostromához könnyű lovasságát azonnal küldje el. Újságot írni most nem tud mást, mint hogy György barát Buda falain belül, Török Bálint pedig a fővároson kívüli csatával akarják az ostromot föltartóztatni és ezzel fenyegetőznek. 127 )
