Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PF/ST SORSDÖNTŐ ÉVEI 53 Bár nem kétli, hogy mindezen intézkedéseket János király szívesen fogadja, mégis arra kéri, küldjön ő is nyomban János királyhoz követet, aki a császári követtel együtt Jánosnál odahatna, hogy -a Ferdinánddal kötött egyezményt Budát illetőleg tartsa be, * Ismerjük azt az utasítást is, amellyel V. Károly császár követét Jánoshoz küldte. Ebben is haderőt ígér a császár a már ismert föltételek mellett. Azután a követ előadni tartozik, hogy a jól megerősített és védett Buda az oszmánságot vissza fogja tartani az ország megtámadásától, és nehezebben szánja rá magát a királyi székhelynek, az ország fővárosának ostromára. A követ lehetőleg fürkéssze ki, hogy János nem akarja-e Budát védtelenül az oszmánoknak átengedni? 103 ) Úgy látszik, hogy a szultán mindezen tervezgetésekről és jó szándékokról kémei útján pontosan értesült, és április 27-én Gerendi Miklós erdélyi püspök Bécsből Ferdinándnak azt írja, hogy János király egyik emberétől hallotta, hogy a királyi udvarban félelem tort ki, mert az oszmán azon gondolkodik, hogy Budát szárazon és vizén körülveszi, nehogy élelmiszert vagy őrséget lehessen oda bevinni, és ezért János király állítólag meghagyta volna Perényi Péternek, hogy siessen Budára. Másfelől meg olyan hírek is terjedtek, hogy a szultán ezen a nyáron Bécs ellen készül, azonban Bécs a védelemre nem igen készült föl. 104 ) Úgy látszik közben Ferdinándnak sikerült János király szándékait megtudni, mert május 14-én Thurzó Ferdinándnak jelenti, hogy megtudta azt a lesújtó hírt, hogy János király sohasem fog Budára sem császári, sem ferdinándi haderőt beengedni. 105 ) Dacára annak, hogy Ferdinánd ezt megtudta, ezzel a budai kérdés korántsem került le a napirendről, sőt a főváros most lépett csak az általános érdeklődés központjába, és a Ferdinánd-pártiakat Buda visszaszerzése állandóan foglalkoztatta. 106 ) 1540 június 30-án kelt levelében Thurzó Ferdinándot ismét figyelmezteti, hogy Buda elfoglalása esetén az oszmán azonnal fegyvert ragadna, és ha felséged — írja — Budát elvesztené, ez az oszmán ereje folytán az ország és a kereszténység végveszedelmét jelentené. Ha felségednek nincsen elég ereje a szultánnal szemben Buda védelmére, Perényi azt ajánlja, hogy ezt a helyet egyelőre az ország nevében tartani kellene, és valakit a szultánhoz küldeni, aki az ország nevében valamelyes adót ajánlana föl, és azt fizetni kellene mindaddig, amíg felséged ezen ügy elintézésére jobban fölkészülve nincsen. 107 ) Amint tudjuk, 1540 július 22-én János király váratlanul meghalt. Július 28-án Thurzó már értesült a halálesetről és ezzel kapcsolatban Ferdinándnak azt tanácsolja, hogy most azonnal Budára kell sietni és György barátot (Martinuzzit) és pártját meg kell előzni, nehogy előbb vonuljon be Budára s azt megerősítse, ami mindenesetre szándéka. Ugyanekkor írt Thurzó Anna királynénak is, hogy vagy 3000 gyalogossal és vizi erővel Budát illetően legyen minden eshetőségre készen. Ugyanígy bíztatja Ferdinándot Várdai Pál esztergomi érsek is. 108 ) Mindezen figyelmeztetések azonban hiábavalók voltak. Ferdinánd, mint mindig, most is elkésett. Ezt Thurzó Elek Anna királynénak augusztus 4-én meg is írta s jelezte, hogy György barát Budára siet, Török Bálint pedig Székesfejérvárra ment. Ezek a helyek mindenféle védelmi szerrel
