Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
•52 IVÁNYI BÉIvA mezzé azt. Most még 6—8000 zsoldossal Buda tartható lenne, de ha az oszmán Budát elfoglalná, akkor ezt csak 60 vagy több ezer emberrel lehet innen kivetni. János király pedig ne gondolja, hogy Buda védelmére 10—20.000 forint elegendő leszen. 100 ) Ebből és a következő iratokból kiderül tehát, hogy most már Bécs látszólag belenyugodott abba, hogy Budát János király tartsa meg, s így a fővárost színleg csak az oszmánoktól féltették. Ezt az álláspontot képviselte Anna királyné, néhai II. Lajos király nővére, Ferdinánd felesége is. 1540 április 6-án Anna királyné Thurzóhoz levelet intéz, melyben utasításokat ad neki arra nézve, hogy Buda vára védelme tárgyában János királyt mire vegye rá. Nevezetesen : a várat jól erősítse meg, mert ha ezt elveszti, és az ellenség kezébe kerül, biztos és állandó székhelye az országban többé nem lesz. Néniét katonák nélkül Budavár védelme nem lenne elég hatásos ( !) : ki kell tehát eszközölni, hogy Ferdinánd saját pénzen fogadott katonái mint őrség Budára beengedtessenek. Mindezt azonban igen óvatosan, vigyázva és nem írásban kell intézni, nehogy az írás a szultán kezébe kerüljön. 101 ) 1540 április elején Várdai Pál esztergomi érsek már úgy hallja, hogy János király elhagyta Budát és Váradra, innen pedig Erdélybe ment. Ugyancsak április elején Werner György Ferdinándnak jelenti, hogy Perényi Péter, aki együtt volt János királlyal Debrecenben és eredetileg Budára készült mint János király helytartója, más parancsot kapván, nem ment Budára. 102 ) Buda várának megerősítése ügyében Bécsben április első felében tárgyalások folytak, amiről Thurzót Anna királyné és Ferdinánd is tájékoztatják, s ez utóbbi jelzi, hogy Budavár védelméről maga a császár kíván gondoskodni, hogy hogyan, azt rövidesen meg fogja tudni. Ferdinánd ezenfölül Thurzónak azt a megbízást adta, hogy igyekezzék János király szándékait kifürkészni, s ha úgy látja, hogy Buda várának oszmán támadás elleni megvédésére képtelen lenne, akkor legyen rajta, hogy Ferdinánd őrsége Budára bebocsáttassék. Thurzó 1540 április 20-án válaszol Ferdinándnak s írja, hogy célja János király határozott álláspontját kifürkészni, de hiába, mert János úgylátszik ezt az ügyet még függőben tartja. Véleménye szerint az ország főbb helyei a legerősebb őrséggel látandók el. éspedig elsősorban Buda, Pest és Székesfej ér vár. Április 24-ére az ügyek már előbbre haladtak, mert Anna királyné értesíti Thurzót, hogy Ferdinánd a császárhoz, a lengyel királyhoz és János királyhoz is követeket küldött. Két nappal később megszólal maga a császár is. Április 26-án Gandaniból keltezve levelet intéz Zsigmond lengyel királyhoz, melyben jelzi, hogy az oszmánság nagy erővel Magyarország ellen készül, hogy többek közt Budát is elfoglalja. Császári kötelessége, hogy a kereszténységet ezen fenyegető veszélytől megóvja, és ezért elhatározta, hogy Budavár védelmében János királyt »frátérne« segíteni fogja és haderőt küld Budára, melynek kapitányai János királynak is esküt tesznek. A sereget, ha már Budán nem lesz rá szükség, nyomban, minden kártétel nélkül visszavonja.
