Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 47 Közben ez az esztendő is eltelt a nélkül, hogy a fővárost különösebb baj vagy veszedelem fenyegette volna. À következő néhány évben úgy .látszott, mintha az ország fővárosát a három érdekelt fél most már békében élni hagyná. Budán az 1534—35. évben nevezetesebb események nem történtek, legföljebb azt kísérték Bécsben figyelemmel, hogy hol Budán, hol Pesten, hol kisebb, hol nagyobb oszmán szárazföldi és vizi haderő tartózkodott, amint az az egykorú levélírók j elentéseiből kiderül. 7 8 ) .; 1534—-35-ben az oszmánok budai hadi ereje számottevő nem lehetett, de 1536-ban már nagyobb létszámú oszmán helyőrség Budára való helyezése, sőt egyenesen a szultán hadi készülődése nyugtalanítja á kedélyeket. 1536 februárjában Thürzó Elek azt írja Ferdinándnak, hogy a szultán egy kiváló szandzsákbéget néhány ezer lovassal és gyalogossal Budára és Pestre óhajt helyezni, hogy itt a szultáni joghatóságot is gyakorolja. Abban az esetben, ha a kiváló és katonás kapitány, Mehmet bég lesz Budára helyezve, félek, hogy ebből nagy veszély származik a szegény országra és felségedre — írja Thurzó—• és huszárjaink közül sokan az ellenséghez csatlakoznak, A fő tehát, hogy mindenekelőtt Buda felséged kezébe kerüljön, a többi már könnyebb feladat. Ismétlem — írja Thurzó — hogyha felséged módját ejti Buda visszafoglalásának, tegye azt késedelem nélkül, mert minden késlekedés veszélyes. 7 9 ) Tíz nappal később Thurzó Elek már a következőket írj a Ferdinándnak : »Amit írtam, megerősíttetett, mert Mehmet bég lovas és hajós sereggel Budára érkezik és itt a szultán nevében joghatóságot fog gyakorolni.« Thurzó attól tart, hogy mindez az országban nagy változásokat fog okozni. Március végén Thurzó azt jelenti, hogy Mehmet Belgrádtól Budáig minden vár élére lőn állítva. 80 ) Ezen év (1536) folyamán egyébként többször írnak az oszmánok hadi készülődéseiről. így augusztus 2-án valamelyik bécsi kormányszék Ivascanus Márton esztergomi kapitánnyal tudatja, hogy 30 vagy 40 ellenséges naszád ért Budára, és hogy Nándorfej érvárnál nagyszámú ellenséges lovasság gyűlt össze, s ezek állítólag Magyarországra akarnak betörni. Fölhívják tehát Lascanust, hogy kísérje az eseményeket figyelemmel és ezekről tegyen jelentést. 81 ) Ezzel szemben Thurzó Elek augusztus 5-én az alsóausztriai kormánynak azt jelenti, hogy Mehmet bég a 40 naszádot és a lovasságot Budáról visszavonta, és most csak annyi helyőrség van itt, mint amennyi ezelőtt is volt. 82 ) Ugyancsak Alsóausztria kormányának ír levelet augusztus 10-én Bakics Pál, is, akinek Thurzóéval homlokegyenest ellenkező értesülései vannak. Szerinte Sóvágó György ráckevei bíró azt a hírt hozta, hogy Mehmet bég Buda felé tart, és ez a hír igaznak is bizonyult. Budán az oszmánoknak 40 naszádja és némi lovassága van, akik unszoljak a budaiakat, hogy nekik és lovaiknak a városban adjanak szállást, ami azonban nem történt meg. A budaiak éjjel-nappal erősen őrzik a várost. Az oszmánság Pest mellett áll. A budaiak tudatták János királlyal, hogy az oszmán mit akar tőlük, és kérték,, hogy legyen őreájuk gondja. 83 ) , •:• Ez az esztendő azzal zárult, hogy Thurzó Ferdinándot szinte állandóan figyelmeztette a Budát és az országot fenyegető veszedelemre, azonban
