Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PF,ST SORSDÖNTŐ ÉVEI 45 3. a szombati vásártérnél a Ráskay Gáspár házánál és végül 4. a Thurzó-, Fugger-és Langenwerger-házaknál. A gyalogsággal és a lóról leszállított lovassággal meg is kezdték a rohamot és egészen a sötétség beálltáig folyton rohamoztak, de hiába, mert minden roham megtört az ellenség kemény és szívós ellentállásán. E sikertelen roham hatása alatt a lovasság kijelentette, hogy tovább egy napot sem hajlandó szolgálni, erre kénytelenek voltunk az ostromot beszüntetni és — nem szívesen bár — de megkezdeni a visszavonulást Visegrád felé. 64 ) December 22-én a Visegrád melletti táborból, a kudarcba fulladt budai ostromról Ferdinándhoz írt levelében Bakics' Pál is megemlékszik s megírja, hogy Vilmos főkapitány őfelségét nyilván mindezekről már eléggé informálta. Megjegyzi, hogy ő és fivére vére hullásával bátran és hűséggel szolgálta Ferdinándot, emberei pedig elestek az ostromban. »Mi huszárok •— írja — a hosszú ostromban lovainkat vesztettük el. Voltak, akiknek száz lovuk volt, és innen nem tért vissza több, mint 50 vagy 30.« 65 ) Ezek szerint Roggendorfnak elég súlyos veszteségei lehettek, de nem kevés kára lehetett Budának is. Az 1530-as esztendő vége tehát Budának és Pestnek ismét csak szorongást, nyugtalanságot, veszedelmeket hozott és az év az ötvennapos ostrommal és annak utóhatásaival fejeződött \>e. Az oszmán hadnak és naszádoknak Buda alatti megjelenését és ezeknek hadi célját Kremsből december 10-én és 13-án kelt leveleiben Oláh Miklós is ismerteti. Ezen levelekben azonban hiába írta, hogy Budán a magyarok és az oszmánok már lóhúst esznek, hogy kevés az élelmiszer stb., december 23-án már Oláh is kénytelen volt tudomásul venni, hogy Buda ostroma hiábavaló volt, és talán nem is sejtette, hogy Ferdinánd a fővárost örökre elvesztette. 66 ) Az egri püspök karácsony estéjén kelt levelében egyenesen azt írta Ferdinándnak, hogy Buda ostromának abbahagyásán az ellenség nevet és valósággal mulatva élvezi a kudarcot, míg nálunk (Ferdinánd pártján) csüggedést és kétségbeesést okozott. 67 ) Buda védői közt kitűnt nemes Fületinczi Pálczán Péter, Buda hírneves bírája, akinek a sors később is fontos szerepeket szánt. A németek elvonulása után János király Pálczánnak, aki Buda városának Ferdinánd hadaitól szenvedett 50 napos ostroma alatt éberségével, vitézségével és vére bőséges hullatásával kiváló érdemeket szerzett, a Debrecen mezővároshoz tartozó biharvármegyei Haláp ingatlant adományozta. 68 ) 1531 január elején a lengyel király Koszka Szaniszlót fegyverszüneti tárgyalásokra János királyhoz Budára küldte. A tárgyalások folyamán János király Koszkával tudattá, hogy ő mindig kész volt a békére, de míg követei Posenben a békéről tárgyaltak, azalatt Ferdinánd király őt megtámadta, Esztergomot elfoglalta, Buda királyi várost hosszú ostrom alá vette stb. így tehát maga János király is igazolja, hogy 1530 folyamán közte és Ferdinánd közt tárgyalások folytak. 69 ) Az 1531. év Budán és Pesten aránylag csendesen telt él. Ezen év őszén Mehmet bég Budán tartózkodott, akinek ittléte alatt a szultán Budára mesterembereket küldött, hogy íttlévő naszádjait kijavítsák.
