Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 41 A szultán október első felében már Becs alatt is állott, Ferdinánd seregével azonban nem találkozott. Mivel az idő már őszre fordult, a szultán hadaival fölkerekedvén, miután Bécs elővárosait fölgyujtattá, visszaindult Budára. 46 ) Még mielőtt a szultán Budára ért volna, János király itt megtartotta a meghirdetett országgyűlést, amely azonban állítólag gyengén sikerült. Egy Starckl István nevű augsburgi polgár városa tanácsának október 26-án I^inzből azt írta, hogy a »vajda« által hirdetett országgyűlésen kevesen jelentek meg. 47 ) Mivel a polgár nyilván Ferdinánd-párti volt, értesülését fenntartással kell fogadnunk. A budai országgyűlés lezajlása után a szultán seregével a főváros felé közeledett, s János »vaj da«—amint Thurzó Elek Ferdinándnak november 11-én jelentette — eléje ment Óbudáig, ahol őt a szultán »honorific?« fogadta. A szultán Jánosnak aranyos ruhákat és két lovat ajándékozott. A lovak szerszámozása és nyergei arannyal és drágakövekkel valának díszítve. János »vajda« viszont a szultánnak aranyláncokkal kedveskedett. Óbudáról a szultán Pestre kelt át, János »vajda« pedig oszmán kísérettel visszatért a budai várba. A szultán Pest körül táborozván megvárta, míg az egész oszmán sereg átkelt a Dunán, azután magához kérette János királyt és neki többször kijelentette, hogy Ferdinánd ellen Magyarország birtokában őt akarja megtartani és védeni. Végül Thurzó még megírja, hogy Gritti Budán van, de ott van az ő kéme is, aki mindent figyelemmel kísér. 48 ) Egészen természetes, hogy Ferdinánd Buda elvesztésébe könnyen belenyugodni nem tudott. Tisztában volt azzal, mert magyar tanácsosai ezt gyakran elismételték neki, hogy akié a főváros, azé az ország. így tehát, amint a szultán Pest alól hadaival elvonult, nyomban mozgolódni kezdett és célja elsősorban Buda visszaszerzése volt. Ferdinánd terveiről csakhamar értesült János király is és 1529 november 24-én Budáról valamelyik udvari emberének már meghagyja, hogy lovas hadi népével Buda védelmére szálljon hadba, mivel úgy hallja, hogy Ferdinánd őt meg akarja támadni, hogy Budát és vele az egész országot tőle elvegye. 49 ) Másrészt Ferdinándot meg hívei unszolják, hogy legyen gondja Buda és más helyek visszafoglalására. Erre biztatja őt pl. a nádor 1529 november 29-én, viszont november 30-án Bakics Pál azt írja Ferdinándnak, hogy ha a felség lándzsásai és a huszárok a vizi haderőkkel együtt Buda alá vonulnának, a felség Budát könnyen visszavehetne, mert most nem kellene az oszmánok lovasságától tartani. 50 ) Bekövetkezett 1529—30 tele, és így a Budáért folyó állandó versengésben bizonyos szünet állott be. János király a telet Budán töltötte, s hogy ott milyen élet folyt, arról Batthyány Ferenc egy Ferdinándhoz írott levelében emlékezik meg. Ebben a levélben Batthyány is biztatja Ferdinándot, hogy Budát ragadja ki az ellenség kezéből. Teszi ezt annál inkább, mert ekkor (1530 március 4) már híre járt, hogy az oszmán hadak ismét Buda felé tartanak. Batthyány Budán szintén tartott egy kémféle embert, aki — mint írja — most éppen egy hétig Budán tartózkodott. Mindennap megfordult a királyi várban és a Zápolyánusok minden dolgát peflustrálta. Ezen ember jelentése szerint János, vagy amint ő gúnyosan
