Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

SZÉCHENYI ISTVÁN SZEREPE BUDAPEST FŐVÁROSSÁ FEJLESZTÉSÉBEN 27 talajfeltöltési rendszabály idevonatkozó rendelkezéseihez, amivel szemben Clark és Széchenyi ellenezték a tér feltöltését (die so lässliche Aufschüttung des Pester ganzen Auffahrt-Platzes unterlassen) s a döntést a nádor megérkeztéig elhalasztatni kívánták. A nádor valóban úgy intézkedett, hogy a Dunapart feltöltése ideiglenesen felfüggesztessék, a Szépítőbizottmány sürgetésére azonban 1847 október hó 27-én felhívta Széchenyi Istvánt »mint a pesti Dunapart szabályozása és felosztása ügyében működő bizottság elnökét«, hogy a Lánchíd feljárója ügyében felmerült nehézségek kiküszöbölése tárgyában olyan javaslatot tegyen, mely a városnak árvíz elleni biztosítása mellett a Lánchíd szépségét is megóvja. (O. L. Nádori Levéltár. Elnöki 339/1847.) Erre a felhívásra készült Széchenyi Istvánnak Lipthay »Széchenyi műszaki alkotásai« című művében közölt munkálata (176—178. 11.), melyet nem hivatalos beadványnak szánt, hanem tisztán magánvéleménynek (quasi ein Privatschreiben) kívánt tekintetni. A beadvány abból indult ki, hogy a nádor jövő hivatásának legkimagaslóbb ténye Pest és Buda fellendítése (die Veredlung von Pest und Ofen), márpedig az elrendelt talaj feltöltés és védőgátépítés következtében mindkét város olyan szemétdombbá lett (zu so einem Schmutz, Mist und Unreinigkeitscloake geworden), hogy jobb ízlésű ember nem fog itt megtelepedni, az ittlakók pedig vagy egészen elvesztik a tisztaság iránti érzéküket, vagy nem fognak ragaszkodni addigi tulajdonukhoz, holott ez a legértékesebb polgári erények közé tartozik. Ha Pestet és Budát, melyek az ország központjának tekintendők, nem sikerül naggyá és széppé tenni, akkor az ország felemelkedése is holtpontra jut. Pestnek széppé, előkelővé kell lenni (Pest kann, Pest soll, Pest muss ein Ort von grösster Reinheit und Eleganz werden), hogy a nádornak gyönyörűséget okozzon, mert pokoli kín lehet ilyen poros és piszkos városban élni. (Eine Höllenegsistenz in einem so staubigen und dreckigen Ort zu leben.) Magyarország csupán akkor fog kiemelkedhetni jelenlegi helyzetéből, ha az ország szíve is rendezetté lesz. Beadványához mellékelte azt a bizottsági jegyzőkönyvet, melynek vezéreszméi Sprenger udvari építésügyi tanácsostól származtak ; mellékelte továbbá Clark Ádám erre vonatkozó szakvéleményét s kihallgatást kért a nádortól, hogy élőszóval is előadhassa elgondolásait. Alig hihető, hogy ezt a beadványt, melynek merész hangja egyenesen kihívó volt, Széchenyi elküldötte volna a nádornak, legalább is a nádori levéltárban ennek semmi nyoma sem maradt. Az elküldés elmaradása mellett szól az is, hogy az 1839 március hó 6-i választott polgársági jegyzőkönyv másolata, melyet szintén mellékletnek szánt beadványához, Széchenyi iratai között maradt fenn. Az érdemleges hivatalos választ csak 1848 január 3-án küldötte el Széchenyi a nádornak, amikor is ismételten a partfeltöltés ellen nyilatkozott s a kérdés újbóli megvitatását szorgalmazta. Mellékelte Clark Ádám idevonatkozó szakvéleményét, melyet az előadottak szerint előbbi beadványához szánt mellékletnek. Ez volt az utolsó érdemleges lépése Széchenyinek Budapest fejlesztése érdekében, innen kezdve az országos politikai ügyek annyira lekötötték a figyelmét, hogy Budapest fejlesztésére vonatkozó további elgondolásai második helyre kerültek. Az előadott vázlatos rajzból megállapítható, hogy Széchenyi igen