Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

SZÉCHENYI ISTVÁN SZEREPE BUDAPEST FŐVÁROSSÁ FEJLESZTÉSÉBEN 21 irányult» S a saját hengermalom-találmányának értékesítése céljából megbízottat küldött Pestre, hogy az ügy iránt érdeklődőkkel tárgyaljon. Széchenyi 1838 december hó, 7-én felhívást bocsátott ki részvénytársaság megalakítására s 1839 január hó 12-én már engedélyt kért a malom felépítésére. (Szfőv. Iytár. Pesti levéltár. Relationes a. n. 6874) Ámbár a pesti molnár céh az engedély megadása ellen foglalt állást, a pestvárosi tanács 1839 március hó 2-án mégis úgy döntött, hogy megadja az engedélyt a malom felállítására. Széchenyi közbenjárására 1839 június hó 13-án a nádor hozzájárult ahhoz, hogy a Szépítőbizottmány a megalakult részvénytársaságnak árverésen kívül mérsékelt árért telket adjon, sőt utóbb a malom védnöki tisztét is elfogadta, minek következtében az »József-hengermalom« elnevezést nyert. 1840 november folyamán fejezték be a£ építési munkálatokat és 1841 szeptember 15-én megindították a malom üzemét. A molnár céh ezután a lisztárusítás korlátozásával kísérelte meg a vállalat visszaszorítását, de a helytartótanács 1843 március 14-én kelt leiratával ezt az akadályt is elhárította az útból, s a Széchenyi alapításának tekintendő hengermalom gyors virágzásnak indult. A hengermalom mellett 1840-től kezdve gépjavítóműhely is működött, amelyet már a részvénytársaság 1843 június 19-i közgyűlésén önállósítani akartak. Széchenyi lelkes szószólója volt ennek a tervnek, az alakuló gépgyár számára 1845 július 25-én a nádortól telket kért, amire az 1846 november hó 1 -én kedvező döntést hozott. Ennek eredményeként a gépgyár 1847 április hó 18-án megindíthatta üzemét, amely aztán 1848-ban fegyvergyárrá alakult át, és sorsa a szabadságharc tragédiájával szorosan összeforrott. • , Széchenyi naplójában olvassuk (III. köt. 309. 1.), hogy 1829 március 22-én felkereste őt Seeber Károly pesti polgármester s felajánlotta a pesti polgárok sorába leendő felvételét. Széchenyi elfogadta az ajánlatot, amit a polgármester az 1829 június 22-i tanácsülésen úgy jelentett be, hogy maga Széchenyi kérte a polgárok sorába leendő felvételét. A tanács teljesítette a kívánságot és a polgári eskü kivételére a polgármester vezetésével háromtagú bizottságot küldött Széchenyi lakására. Ezt a megtiszteltetést Széchenyi azzal viszonozta, hogy 1829 június 27-én vendégül látta a polgárságot s ez alkalommal magyar nyelvű felköszöntőt mondott, amelyben azokat éltette, akik »Pest városa, mint hazánk központjának, úgyszólván szívének előmenetelén és díszén« munkálkodnak. (Naplói III. köt. 320. 1.) Az 18331 évi pestvárosi tisztújítás tartama alatt újabb megtiszteltetés érte Széchenyit a pesti polgárság részéről, ami valószínűleg szintén Seeber Károly polgármester, kezdeményezésére történt. Mikor ugyanis a választott polgárok testületének kiegészítésére került a sor, a városi tanács Széchenyi Istvánt is jelölte, akit aztán nagy többséggel meg is választottak. Innen kezdve Széchenyi a pesti választott polgárok testületének tagja volt, résztvett a testület tanácskozásaiban s kezdeményezőként is szerepelt az üléseken, A választott polgárok tanácskozásai iránti érdeklődése mindvégig megmaradt, s mikor az országos politikában már előkelő szerepet vitt, még mindig híven teljesítette választott polgári kötelességeit. Bizonyságul szolgálhat erre azon indítványa, melyet a koldulás megszüntetése tárgyában 1847 április hó 14-én terjesztett a választott polgárok elé.