Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Csernyánszky Mária: A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194-213

208 CSI5RNYÁNSZKY MÁRIA készítésére vannak berendezve — itt azonban semmiféle törvényt sem lehetett követni, hanem természetim ábrázolásra kellett törekedni, aminek kivitele olyan fényesen sikertilt, hogy ez a szövés akármelyik rokontárgyú lyoni készítménnyel is kiállja a versenyt. Horváth Mihály a magyar iparról és kereskedésről szóló munkájában említést tesz Csics András lőcsei takácsmesterről,

80

) aki a XVIII. század végén állítólag egy új szövésmódot talált fel, amelynek segítségével, kevés fáradsággal lehet az ilyen bonyolult ábrákat a selyem- vagy vászonszövetekbe beleszőni. Hogy e kép szövésénél volt-e valami szerepe Csics András találmányának, azt ma már nem lehet megállapítani. Bzen — az V. Ferdinándot ábrázoló — selyemképen kívül több ennyire hiteles művet nem ismerünk, amely a Valero-gyárban készült volna. Azonban múzeumainkban őriznek néhány biedermeier-kori női ruhát és selyemsált, amelyeket a hagyomány Valero-gyártmányoknak tart. B ruhák közül egy atlaszselyem ajándékozás révén azzal a megjegyzéssel került az Iparművészeti Múzeumba, hogy Valero-selyemből késztilt.

81

) A bájos biedermeier selyematlasz nemzeti színeinkben tündököl : többárnyalatú piros, fehér és smaragdzöld sávozás alkotja mustráját.

82

) Bgy másik — ugyancsak az Iparművészeti Múzeumban őrzött — női ruha halvány rózsaszín, fehér- és drappcsíkokkal díszített taftselyemből késztilt,

83

) az előbbi öltözettel együtt jutott a Múzeum tulajdonába. Bzeken kívül négy hasonló korú nőiruha van a Székesfőváros Történeti Múzeumának birtokában.

84

) B ruhákat valamikor a pesti Lykacsalád hölgytagjai viselték. B ruhák közül az első egészen egyszerű ripszselyemből készült,

85

) a másodiknak anyaga az akkor annyira kedvelt és divatos színt játszó rózsaszínes taft, apró elszórt, elmosódó bordó mustrával.

86

) A harmadik ugyancsak taftból való ; világoskék alapon búzavirágkék, szürkével szegélyezett atlaszszövésű, kockás mustra díszíti.

87

) A negyedik ruha selyme a legszebb és a legbonyolultabb szövési technikát mutatja. Szélesebb szürke moaré, fehér taft- és ripszszövésű, sávos mustráját kék és fehér selyemmel brosirozott rózsabimbók és rózsaszálak élénkítik. Összhatásában ez a selyemszövet is világoskék színű.

88

) Két földigérő körgallér is tartozik e ruhákhoz. Közültik az egyiket fekete atlasz alapon ibolyaszínnel és fehérrel brosirozott kis elszórt virágcsokrok díszítik.

89

) A másik köpeny anyaga bordó színtjátszó taftselyem, váltakozó keskenyebb és szélesebb fekete atlasz csíkozással.

90

) Az itt ismertetett ruhák selymei közül a mustrásak valamennyien a biedermeier kor divatjában oly közkedvelt, csíkos, kockás vagy apróvirágos díszítést mutatják. B mustrák ízléses színezése és finom rajza mellett e selyemanyagok kitűnő minősége, tökéletes technikai elkészítése is figyelmet érdemel. Bzen pesti származású női öltözetek feltevésünk szerint szintén Valero-selyemből készültek. B mellett szól egyrészt a Valero-gyár készítményeinek kiválósága és közkedveltsége, másrészt az a körülmény, hogy éppen a múlt század negyvenes éveiben a magyar ipar készítményei különös beccsel bírtak.