Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Csernyánszky Mária: A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194-213

200 CSERNYÁNSZKY MÁRIA ablakok. Hasonló tagolású földszintes ablaksor néz a Valero-utcára. A Hild-féle tervekhez tartozó leírás külön hangsúlyozza, hogy a két pavillont csak kerítés kösse össze, hogy így a látványos gyárépület az utcáról továbbra is megtekinthető legyen.

28

) A régi útmutatók is megemlékeznek a Király-utcai Valero-gyár művészi külsejéről. Feldmann 1844-ben így írja le : »Es ist im italienischen Style leicht und gefällig gebaut, der grosse Hof räum mit Blumenanlagen geschmückt

. «

2 9

) Valero Antal, akinek az osztozkodás alkalmával a Király-utcai gyárépület jutott, ezen ingatlant eladta a Nőegyletnek és a gyár székhelyét áttette a Lipótvárosba. * A lipótvárosi palota, amely ma Károly főherceg-laktanya, vagy Valero-kaszárnya néven ismert, a Honvéd-utca 28—30. számú épülettömb.

30

) Valero Antal 1839 március 9-én a nádorhoz kérvénnyel

31

) fordult, amelyben előadja, hogy a Király-utcai gyárát eladta és helyébe a Lipótvárosban óhajtana egy nagyobbméretűt felépíteni — ezért a 639. és 640. számú, egyenkint 400 négyszögöles telkeket szeretné nyilvános árverés mellőzésével megszerezni. A nádor még ugyanaznap (március 9-én) kelt leiratában melegen ajánlja a Szépítési Bizottságnak Valero Antal személyét,

32

) mire a Bizottság engedélyezi a két telek, majd további két szomszédos — 638. és 641, sz. 560 négyszögölnyi — telek megvételét. Sőt — mivel a két előbbi egy régi kavicsbányában fekszik — a Szépítési Bizottság segítséget igér Valeronak a. szintbehozási munkák elvégzéséhez.

33

) Mihelyt Valero Antal a kiszemelt telkeket megszerezte, sietve hozzálátott az építkezés megkezdéséhez. Ez okból 1839 április 8-án beadvánnyal fordult a Szépítési Bizottsághoz, hogy építési engedélyt szerezzen.

34

) A beadványhoz 6 darab tervet csatolt, amelyek »Joseph Hild Architekt« aláírással vannak ellátva. A tervrajzsorozat, amely alaprajzokból és egy metszet rajzból áll, egy hosszan elnyújtott téglányalakot mutat. Mint az alaprajzból azonnal szembetűnik, az emelendő épület csak részlete egy később folytatandó háztömbnek. A földszinti és elsőemeleti alaprajz hatalmas méretű termeket tüntet fel, amelyek nyilvánvalóan a gyári üzem céljaira voltak szánva. Valero Antal azért indította el olyan sürgősen az építkezést, mert selyemgyárüzeme a Király-utcai épület eladása folytán helyiség nélkül maradt. Ezen a hiányon az emelendő épületrész átmenetileg segíthetett. A Szépítési Bizottság a Valero kérelmére kiküldött szakértőbizottság jelentése alapján az építkezés engedélyét még a hó 12-én megadta a szokásos kikötések mellett.

35

) Ez az építkezés még javában folyhatott, mikor Valero már előrelátóan gondoskodni óhajtott az épület további terjeszkedési lehetőségéről. Bár a tervbevett épület számára a telek megvolt, az mély fekvése miatt csak feltöltéssel válhatott az építkezésre alkalmassá. Már ugyanazon (1839.) év szeptember 26-án azzal a kéréssel fordul Valero a