Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Csernyánszky Mária: A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194-213
A VAEERO-CSAEÁD A RÉGI PEST MŰVÉSZETTÖRTÉNETÉBEN 1Q5 A másik épület sorsa szerencsésebb, mert ma is épségben áll. Ezt az utóbbi hatalmas, kétemeletes palotát a múlt század negyvenes éveiben emeltette Valero Antal a Lipótvárosban. Ugyancsak selyemgyár céljaira épült és ma Károly főherceg- vagy Valero-kaszárnya néven ismeretes. E két nagyszabású, művészi külsejű épületben élénk ütemű gyári munka folyt. A Valerók selyemgyára volt Magyarországon az első olyan üzem, amely már munkásainak nagy száma miatt is méltán megérdemli a »gyár« nevet. 3 ) A Valero-gyár olyan selyemanyagokat állított elő, amelyek a lényegesen előnyösebb viszonyok között működő osztrák gyárak áruival — minőségüknél és művészi szépségüknél fogva is — felvehették a versenyt. E dolgozat célja á — csaknem teljesen elfelejtett — Valero-család munkásságának és művészi alkotásainak ismertetése; a Valero-építkezések művészettörténeti bemutatása, az ismeretlen selyemszöveteknek fölkutatása és iparművészeti jelentőségüknek méltatása. * Elsőízben 1747-ben találkozunk kutatásaink során a Valero-névvel, éspedig Budán, amikor Valero József parókakészítőmester kéri felvételét a budai polgárok sorába. 4 ) Csaknem két évtizeddel később ismét felbukkan ez a déli csengésű név, de ezúttal vidéken. 1766 október 11-én Valero Jakab piarista atyát, a szenei kir. kollégium aligazgatóját, aki egyébként a gyakorlati geometria tanára volt, a tatai piarista rendház másodelöljárójává iktatják be. 5 ) Egy múlt századi helyi historikus, aki a tatai piarista rendház történetét írta meg, Valero Jakabot tartotta a tatai rendház tervezőjének, míg újabb művészettörténeti irodalmunk tisztázta a téves megállapítást. 6 ) Valero Jakabról utolsó adatunk 20 évvel későbbről származik, mikor mint a veszprémi piaristák rektora 1786-ban pert indít Pesten Loos Mihály ellen. 7 ) A pesti selyemgyáros Valero-család és a fentebb említett Valerók között eddig nem áll módunkban rokoni kapcsolatot kimutatni. A pesti selyemgyáros-nemzetség történetéről maguk a Valerók szolgáltatják számunkra a legérdekesebb adatokat. Ugyanis Valero Tamás, amikor az 1800-as évek elején — kétízben is — nemességért folyamodik, kérvényében 8 ) a Valerók személyére, származására és a gyár alapításának körülményeire vonatkozó számos fontos mozzanatot közöl. A folyamodványban előadja, hogy a Valerók régi spanyol nemesi katonacsaládból származnak. Atyjuk azonban már nem spanyol, hanem az osztrák háznak hűséges »vazallusa«, ők pedig Magyarországon, Budán, illetve Pesten születtek. Nagykorúságukat elérve külföldön sokáig utaztak, ahol elsajátították a selyemtermelés és a selyemgyártás módját. 9 ) E külföldi útról 1776-ban tértek vissza szülővárosukba Pestre, ahol hozzáláttak a tanultak értékesítéséhez és megkezdték a művészi selyemszövetek gyártását. 10 ) A Valero-testvérekről, névszerint Istvánról és Tamásról, a selyemgyár két alapító tagjáról, a Székesfővárosi I,evéltárban végzett kutatásaink során 1783-ból találtuk az első adatokat. 14*
