Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193
A BUDAI PÉNZVERÉS II. LAJOS KORÁBAN 181 nem tudtak róla. Esténkint ölben vitték a Várba a királynéhoz a tiszta ezüstöt, és annyi ezüstöt halmozott fel a királyné, hogy mikor menekült éjjel, nem tudta mind magával vinni, hanem a pogánynak is sok maradt Budán. Ennek a pénznek nem volt értéke. Ezt tudva a német és magyar kereskedők egy forint jó régi pénz váltásánál (mint ő mondja, »de pecunia reginali«) 140 darabot adtak. így a királyné nagy kárt okozott a magyaroknak és annyira kirabolta őket, hogy maga a török, ha benyomult Ápolna egész Magyarországra, nem tett volna akkora kárt. Bizonyos, hogy Szerémi a királynéval szemben túlzásokra ragadtatja magát ; nem ő volt az oka a rossz pénznek, de amit a hova moneta silányságáról és a jó pénzhez való értékviszonyáról ír, az feltétlenül jellemző és hiteles. 1525 közepéig folyt a nova moneta verése, mielőtt azonban megszűnésével foglalkoznánk, előbb vizsgálni fogjuk az ezidőben Budán vert pénzeket. A Budán vert pénzek meghatározásánál egyetlen biztos támpontunk a verdejegy. Ugyanis az ország összes pénzverőiben ugyanazon típusú pénzeket verték, csak az egyes verdéket a pénzverőhelyek nevének kezdőbetűjével magukon a pénzeken megjelölték. A budai pénzverő jelzése általában a B betű. 1521—1525 közötti években bár mindenütt a nova monetát verték, mégis van egy különös veret, melynek létezése első pillantásra érthetetlennek tűnik fel. Ez a veret a CNH. II. 306. A. sz. dénár (tehát antiqua moneta) A—B jegyű változata 1522-es évszámmal. Az A—B jegy körmöci jelzés nem lehet, mert a körmöci veretű régi dénárok jegyei K—G, K—A vagy K—B. Ezzel szemben viszont a később, 1526-ban Budán vert dénárok hasonló (B—A) jelzést viselnek, tehát mindenképpen úgy látszik, hogy az 1522-i A—B jegyű dénárok budai veretű pénzek. Az A—B egyszerűen a B—A felcserélése, ami eléggé gyakori jelenség. Ez esetben az A Alexius Thurzó kincstartót (1521—24), a B pedig természetszerűleg Budát jelenti. Jeszenszky ezt a változatot úgy magyarázta, hogy talán a kincstárnak valami okból szüksége volt 8 latos pénzre, és azért verték ezt, de véleményünk szerint e különös dénár verését még közelebbről is meg lehet magyarázni. Ugyanis a már idézett 1522-i budai országgyűlés végzéseinek a nova monetával foglalkozó 14. cikkelyében többek között a következő rendelkezés olvasható: 23 ) ». . . és őfelsége mindamellett ne mulassza el, hogy amint ez a felséges fejedelmeknek, boldog emlékezetű Mátyás és Ulászló uraknak, Magyarország királyainak idejében volt, jó pénzeket is veressen, nehogy ez az ország a jó pénzeknek telj es híjával lenni látszassék . ..« íme, az országgyűlés elrendelte, hogy a nova moneta mellett jó pénzt is kell veretni. Az első évben Budán verettek is valamennyit, de tovább már itt sem, másutt pedig egyáltalán nem, mert 1521—25 között ez az 1522-i budai veret az egyetlen ismert antiqua moneta. Ez különben megerősíti az A—-B jegy budai feloldását is, mert természetes, hogy az országgyűlés rendelkezésének eleget tenni kívánó kincstartó a nyilván kisebb mennyiségben készült antiqua monetát a központi helyzetű budai pénzverőben verette. A téves évszám feltételezését kizárja egyrészt a veret tisztasága, főként azonban az a körülmény, hogy az Éremtár gyűjteményében különböző változatok ismeretesek belőle (ld az éremleírásokat). Márpedig egy verőtőnél elképzelhető az évszám téves vésése, de több változatnál már nehezen.
