Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve, 1746-1766 142-175

ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁNAK HÚSZ ÉVE 1746—1766. 165 részében találjuk a tulajdonképpeni érdemi részt, melyben a végrendelkező ingó és ingatlan javairól intézkedik. A végrendelet utolsó részében történik a hitelesítés a rendelkező aláírásával és pecsétjével. A végrendeletek megalkotásánál nagyjában az 1715 : XXVII, t.-c. rendelkezéseit tartották szem előtt. Az említett törvénycikk rendelkezése szerint a végrendelet érvényességéhez öt tanú sajátkezű aláírása és pecsétje volt szükséges. A magyar nemzetiségű óbudai lakosok a törvény e rendelkezését többnyire betartották. így pl. Molnár István özvegyének, Nagy Pannának végrendeletén olvashatjuk : »Lett ezen testamentom tétel ilyen böcstiletes tanácsbéli személyek előtt, úgymint Vukovics György, Markovics Gergely, Polyák István, Kovács István, coram me Joanne Váczi.«

94

) Bukovics György 1748 január 6-i végrendeletén pedig — mely egyike a legszebb reánkmaradt magyarnyelvű végrendeleteknek — tanukként Merkovics Gergely, Nóvák Mihály, Kiss Mihály, Nemes Gergely és Pápay József szerepelnek.

95

) Az aláírások mellett többnyire ott találjuk az aláíró pecsétjét is. Az óbudai polgárok pecsétje, mint általában a budaiáké vagy a pestieké, rendesen köralakú, egy-másfél centiméter átmérőjű. Tartalmazza a pecsét tulajdonosának foglalkozását jellemző szerszám képét és a tulajdonos vezeték- és keresztnevének kezdőbetűjét. A hatóság a végrendeletekkel kapcsolatban kétféleképpen tevékenykedett : egyrészt hitelesítette, másrészt kihirdette azokat. A hitelesítés történhetett hivatalosabb formában : »Disses Testament ist bei leblichem Rath aprobiert und vor gut erkhennt wurden. Signatum Alt-Ofen den N. N. Richter und Rath.«

96

) Hitelesítették azonban egyszerűen így : »Coram me Jurato Notario Joanne Antonio Iyőcsei.«

97

)A végrendelet kihirdetését rendesen annak ktilzetére jegyezték fel akihirdetés időpontjával. Az írásbeli végrendelkezés mellett találkozunk szóbeli végrendelettel is. így Rácz Sára, Nemes András hátramaradt özvegye Dukony János és Pathai Benjámin kálvinista tanító bizonyságtételével igazolja a tanács előtt néhai való férjének hiteles és utolsó akaratát 1764 március 3-án, aniit a tanács érvényesnek el is fogad.

98

) , ,i Talán inkább nyelvig semmint nemzetiségi jelentősége volt annak a ténynek, hogy a magyarok végrendeletén következetesen magyarneyű, a német nemzetiségűek végrendeletén pedig kivétel nélkül németnevű tanukat, bizonyságtevőket találunk. Az egyetlen kivétel Schwartz Jakab, aki mind magyar, mind pedig német polgárok végrendeletén szerepel tanuként.

99

) Az ő személye azonban, az 1756. évben magyar részről történt bíróváválasztásával kapcsolatban említett okoknál fogva, nem töri meg az elvet. Míg az ingatlanok mindennemű tulajdoni változása szorosan a grófi telekkönyv hatáskörébe tartozott, addig az ingatlanok használati, bérleti ügyeiből keletkező jogviszonyok a városi közigazgatás jogkörébe vágtak. Lakbérleti szerződésből folyó jogsérelmet a tanács bírál el. így pl. Stigler András a szerződés lejártakor ki akarja tenni a házából az egyik óbudai zsidót. A zsidó bepanaszolja a városnál Stiglert azzal az indokolással, hogy bár a szerződése lejárt, nem tud azonnal más helyet kapni. A tanács méltányolja a panaszt, haladékot ad a maradásra a zsidónak, de kötelezi őt, hogy a bora után a szokásos 5 dénár pincebért külön fizesse meg a háztulajdonosnak.

1 ° °)